Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1935
17 A magyarsághoz szívvel-lélekkel vonzódott s az ősi alkotmányhoz való ragaszkodás jellemezte őt is, valamint azóta elhúnyt testvérét Zoltánt is. Az utóbbi éppen e teremben tett tanúbizonyságot a két testvér egyformán hazafias, fennkölt gondolkodásmódjáról. A háború vége felé járt, midőn ebben a teremben a nehéz idő hangulatát tükröző egyetemes gyűlés tartatott s azon egy jogakadémiai tanár felszólalt és hangoztatta a koronázás szertartásának elavult külsőségeit és annak teljes mellőzését javasolta. Ekkor az általános megdöbbenés között felszólalt Dr. Kéler Zoltán és hangos helyeslés mellett fejtette ki a magyarságnak és egyházunknak a koronázás szertartásához való ragaszkodását, az ősi hagyományokkal való kapcsolat mellett felemlítve azt is, hogy a koronázási törvényben van legelőször megállapítva, hogy a négy koronaőr között kettő mindig protestáns legyen; tehát nekünk mint protestánsoknak is ragaszkodnunk kell az ősi alkotmányhoz. A nagy építőmester sírja kint van a Kerepesi temetőben. Hatalmas gúlaalakú kriptában pihen az, aki életében maga volt az alkotó tevékenység. Általánosan tisztelt neve elválaszthatatlan volt a magyar építőmester fogalmától. A múlt század kilencvenes évei elején visszavonult az építő vállalkozástól, hogy ezentúl az üzleti forgatagtól távol, szaktudását a Máv. szolgálatában a köz javára érvényesítse. Állandó szakértője lett az Államvasutaknak, főleg kisajátítási ügyekben. A köznek szolgált ez időben azzal is, hogy a Városligeti fasorban tervezett evangélikus gimnázium építését minden erejével előmozdította és az építőbizottságban is nagy buz- gósággal működött. Mint fiatal mérnök lépett be 1869-ben Buzzi Bódog építőmester és vállalkozó irodájába s ott működött 1875-ig, Buzzi haláláig, tizenhat éven át s azontúl maga vezette a mind nagyobb arányú építkezéseket. Mikor Kéler Napóleon belépett az építőirodába, akkor még nagy hiány volt nálunk szakképzett műépítészekben. A szomszédból, a külföldről kellett ide telepíteni, ide édesgetni szakférfiakat, akik egy-egy épület megalkotásánál sok nehézséggel küzdöttek. Kéler Napóleon rátermettsége könnyűséggel győzte le az akadályokat és főnöke felismerve munkaerejét, szorgalmát és tudását, csakhamar társul vette maga mellé az alig huszonhatéves fiatalembert. És most nézzük meg, mit alkotott, mit épített ez a tehetséges fiatalember. Tegyünk egy sétát a régi Pesten és Budán és csodál- okzni fogunk alkotásainak számán, nagyságán és szépségén s akkor látjuk, hogy ez a kiváló férfiú mily hatalmasan munkálkodott fővárosunk fejlesztésén és szépítésén. Induljunk el Budán a Clark Ádám térről. Ott van mindjárt a kereskedelmi minisztérium és a Hunyadi János-út 1. számú épület, az Északkeleti vasút nyugdíjintézetének háza, mindkettő az ő
