Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1935
10 sokat. Mindig nagy érdeklődés kíséri előadását, mert bármi is annak a tárgya, tudományos-, módszertani-, általános művelődési vagy társadalmi kérdés, bármilyen is a közönsége, hallgatóit csudálatosán le tudja bilincselni. Előadásait a jól átgondolt tervszerűség, a lényeg kiemelése s a közvetlenség jellemzi. 1913 és 1914, újabban pedig 1926 és 1930 nyári szünidejében a fizikus tanárok továbbképző tanfolyamán tartott a tanulók gyakorlatairól előadásokat. Ezeket kartársai igen nagy számban és lelkesedéssel hallgatták, mert igazán azt kapták, amire szükségük volt. Nagy örömünkre szolgál, hogy tanárképzői működését az ifjú tanári nemzedék érdekében, tudományos és közérdekű előadásait pedig az egész müveit magyar társadalom javára ezután is tovább folytatja. Fáradhatatlan sokoldalú munkásságának van még egy tere, ami sok sebtől vérző hazánk jövője szempontjából a legértékesebb. Szü- kebb hazájának, a Vendvidéknek szláv anyanyelvű, többnyire magyarul is beszélő, de kivétel nélkül jó magyar érzelmű lakosainak érdekeit már a háború előtt is mindig szívén viselte. Amikor pedig az ösz- szeomlás után idegen hatalom kezébe került az ezeréves hazával teljesen egybeforrott Vendvidék, akkor habozás nélkül annak a mozgalomnak az élére állt, amely ezt az értékes földet és népét Magyarország birtokában megtartani igyekezett. Veszélyekkel is dacolva fáradhatatlanul dolgozott e cél érdekében; állandó összeköttetésben volt idegen megszállás alatt sínylődő, valamint Amerikába kivándorolt szükebb honfitársaival; részt vett a békekötést megelőző békeküldött- ségi tanácskozásokban; majd a trianoni gyász után, nyomban a visz- szaesatolás érdekében indított mozgalmat. Ismételten járt ezért kül-• földön, s különösen Olaszországban igyekezett a talajt a revízióra előkészíteni. Nagy segítségére volt ebben a hazafias munkában nyelvismerete ; a nyugati nagy nemzetek nyelvén írni és beszélni tud. Sok szép cikket írt a Vendvidékről, részben tudományos-, részben külpolitikai célból, s mindig teljesen tárgyilagosan ;*) igen sok előadást is tartott a vendekről. 1920-tól 1922-ig vendnyelvű ismeretterjesztő lapot szerkesztett „Domovina” címen. Nem rajta múlt, hogy a visszacsatolás érdekében kifejtett fáradozásait mindeddig nem koronázta a mindnyájunk által hőn óhajtott siker. Erősen hisszük, hogy hazánk feltámadása már nem késhetik soká s a Vendvidék visszacsatolásával Mikola Sándor életének legfőbb vágya is teljesülni fog. *) Quelques remarques sur la brochure intitulée: „La question du Prek- murje etudiée et présentée pár M. Slavié. ” (Melieli Jánossal együtt.) Budapest. 1919. — Mémoire concernant le territoire wende („Prekmurje”) occupé par les .1 ougoslaves. Ugyanaz angol és olasz nyelven is. Budapest. 1920. — A vendség múltja és jelene. Budapest. 1924. — Kiadta továbbá Arany János Toldijának a múlt század ötvenes éveiben Kardos János által készített vend fordítását 1921-ben. — Kiadta és átdolgozta Pliszár János magyar-vend szótárát 1922-ben. — Sok cikke jelent meg a vend népre vonatkozólag bel- és külföldi folyóiratokban és lapokban.
