Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
12 KAPCSOLATOK ANGLIA ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT AZ ÁRPÁDOK KORÁBAN.1) Székfoglaló értekezés. Hullatja levelét az idők vén fája, — igen, rég elhullatta sok levelét, mely ott korhad évszázados rétegek alatt, feledve, elrejtőzve a fürkésző szem kutatása elől. Pedig valami különös varázsa van annak, hogy e levelek halvány, elmosódott vonalaiban betűzzünk és belőlük régmúlt idők színes, eleven életét lássuk. A vén fához közeledünk mink is, amikor választ keresünk arra az eddig válasz nélkül maradt kérdésre: volt-e és miféle kapcsolata volt az Árpádkori hatalmas Magyarországnak a ködös távolba esett szigetországgal, melynek történelmi rendeltetése, hogy — hozzá való hasonlóságban — soha nem létezett, hatalmas, jóformán az egész glóbust átfogó világbirodalomnak legyen gondolkozó és szervező központja? Miféle kapcsolataink voltak, amikor még egy nagy országnak nagy királyai hírben, hatalomban nemcsak megközelítették, hanem akárhányszor túl is szárnyalták a normann, majd pedig a Plantagenet-Angliának koronás uralkodóit? És ha volt kapcsolat, múló, gyorsan felejtett epizódnak maradt-e, vagy hagyott mélyebb nyomot is a két nemzet életében, történetében? E gondolatokkal keresgélünk régi századok rég elhullatott levelei között és megfejteni igyekezünk, amit három levél bizonytalan, elfakult vonalai sejtetnek. 1. Skóciai Szent Margit Szent István unokája. Anglia történetének legviharosabb századában történt, a dán, majd a normann invázió mindent felforgató évtizedeiben. Nagy Kanut haragja elől menekülésre kényszerültek az angol trón egyedüli törvényes örökösei, a Nagy Alfréd véréből származó Edmund és Edvard angol-szász hercegek. Még igen zsenge korban voltak, mikor az angol királyi család híveinek segítségével sikerült a két kis herceg életét megmenteni. Svédországba vitték őket és onnan, miután ott nem tudták őket biztonságban, Magyarországba küldték Szent István udvarába. Ez 1018 körül történhetett. Valószínű, *) A részletfejtegetést 1. az 1934—35-iki iskolaévben megjelent értekezéseimben: Budapesti Szemle, 1934. szept. és okt. Phil. Közlöny, 1935., 1. továbbá a Bp. Szemle egyik legközelebbi számában megjelenendő dolgozatomat.
