Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1933
8 e megnyilvánulása elől a gimnáziumok sem térhettek ki, tehát ők is kérték: engedtessék meg nekik, hogy a görög nyelvvel párhuzamosan ők is taníthassanak második modern nyelvet. Ebben a mozgalomban is talán a mi iskolánk volt az első. Az engedélyt meg is kaptuk, sőt a reáliskolák is engedélyt kaptak ahhoz, hogy bevezethessék a latint, ami által szintén két ágazatává váltak. Ilyen módon a középiskola tíz különböző alakban jelentkezett. Azután jött a harmadik, illetőleg a mindennapi tornaóra és a gyorsírás tanításának kötelezővé tétele, ami újabb változásokat vont maga után. De ez sem volt elegendő. A reáliskolában érettségizett tanulók is engedélyt kaptak arra, hogy kiegészítő érettségi vizsgálatot tehessenek a latin és a görög nyelvekből. Meg kell állapítanunk, hogy Raffay Sándor dr. püspökünk volt az első, aki észrevette, hogy e sok változás a középiskolát eredeti jellegéből teljesen kiforgatta és aki felismerte, hogy az egységes középiskola megteremtésének ideje eljött. Minden egyes alkalommal azok előtt is, akik közelebb álltak hozzá és szélesebb körű testületek előtt is folyton hangoztatta azt a véleményét, hogy meg kell teremteni az egységes középiskolát. Ilyen előzmények után született meg az 1934. évi középiskolai törvényjavaslat. Első alakjában az egységesség csak az alsó négy osztályra szorítkozott, de a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása alkalmával kiterjesztetett valamennyi osztályra. Mit várhatunk tőle? Mindenek előtt várható, hogy a törvény szerencsés megfogalmazása folytán nem fog a fejlődést akadályozó külső formává válni. A második élőnyelv megválasztásában az iskoláknak teljes szabadságuk van. A nagy nyugati népek nyelve helyett a körülöttünk élő népek nyelvét, a lengyelt, horvátot, tótot, románt, szerbet is lehet választani. Sőt egyes iskolák felsőbb osztályaiban a latin helyett ábrázoló mértani és vegytant is lehet behozni. A leánygimnáziumok pedig helyi tantervűk szerint a nőiség- nek megfelelően változtathatják meg a fiúgimnáziumok részére előírt tantervet. Az alkalmazkodó képesség még nagyobbá válik az által, hogy a törvény a tanterv megállapítását a minisztériumra bízza. Mód van tehát arra, hogy a tanterv az újabb tapasztalatoknak megfelelően a törvény megváltoztatása nélkül megváltoztassák. Nyitva van továbbá az ajtó ahhoz is, hogy a helyi viszonyok szerint az egységesség dacára egyénileg némileg különböző iskolák is kifejlődhessenek, ahogy az Angliában van. Azokban az iskolákban, amelyek erre be vannak rendezve, a laboratóriumi gyakorlatok alapján való tanítás is érvényesülhet. Az új gimnáziumnak legértékesebb jellemvonása az, hogy a nemzeti tárgyakat előtérbe helyezi és köréje csoportosítja a többit. Ismertetésemet nem fejezhetem be méltóbban, mint úgy hogy erre
