Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1933
6 azon voltunk, hogy a fizikai gyakorlatokat lehetőleg tökéletes alakjukban megvalósíthassuk. El nem múló hálával kell gondolnunk azokra a férfiakra, akik munkánk eredményessé tételében közreműködtek : Góbi Imrére és Eátz Lászlóra, akik iskolafentartónknál az ügynek szószólói voltak, Kéler Napóleonra, aki újabb és újabb adományaival az eszközök egy részének beszerzését lehetővé tette, Hittrich Ödönre, aki gyakorló helyiségről gondoskodott, Fellner Henrikre és Knuth Károlyra, akik ennek felszerelését tették lehetővé. Később kémiai és biológiai gyakorlatokat is bevezettünk és hasonlóképen megfelelő gyakorló helyiségről és eszközökről gondoskodtunk. Időközben a fizika tanítás reformja ügyének sikerült megnyerni Zemplén Győzőt és Eötvös Lóránd bárót, akiknek vezetésével megalakult a fizikai reformbizottság. Első látható eredménye az volt, hogy a közoktatási kormány 1913-ban és 1914-ben szünidei fizikai tanfolyamot rendezett. Mindkét tanfolyam alkalmával a tanfolyam hallgatói a mi iskolánkban nyertek bevezetést és útmutatást fizikai gyakorlatok tartásához. 1906-tól kezdve más reformbizottságok is keletkeztek, majd minden középiskolai tantárgy megkapta a maga reformbizottságát. Ha ezek közül nem is végzett mindegyik annyira beható, részletes és egységes szellemű munkát, mint a mathematikai bizottság, kétségtelen, hogy az ország tanárságának körében ezek is élénk reformmunkásságot idéztek elő. Ezek a reformok tehát egészen más irányúak és eélzatúak voltak, mint a fentebb említett, fölülről jövő vagy onnét sugalmazott mozgalmak. Ezek a középiskolának a talajából fakadtak és önmaguktól, mint természetes fejlődési eredmények alakultak ki. Nem alapultak általános nagy világfelfogásbeli elveken, sem a társadalmi egyesületeknek, vagy érdekköröknek jelszavain és önös érdekein, hanem alapultak az embernevelésnek ősi, semmi másra vissza nem vezethető alapfogalmain, az egyes tudományágakban rejlő ős gondolati elemeken. Bennük a középiskola külső formáiról és a jogosításról nem volt szó. A gimnázium és a reáliskola megkülönböztetése itt szerepet nem játszott. Ez a két valóban létező iskolafaj nem ösztönző és gondolatot adó forrás volt, hanem inkább akadály, amelybe a reform mindúntalan beleütközött. E reformmozgalmakban a humánus is a természettudományi műveltség közötti különbség teljesen elenyészett. Az egységes középiskolának gondolata valójában az Országos Középiskolai Tanár- egyesület e reformmozgalmaiban izmosodott meg. A tanárság ránevelődött a gondolatra, hogy a középiskola igazi problémáit egészen másban kell keresni, mint a humánus és természettudományi műveltség jelszavaiban. Az egyesület budapesti közgyűlésén
