Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1932
54 X. JELENTÉS A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM VOLT NÖVENDÉKEI EGYESÜLETÉRŐL. Egyesületünk célja a budapesti evangélikus gimnázium tanárai, barátai és volt növendékei között a gimnázium révén kifejlődött összetartozandóság ápolása és a gimnázium, valamint azzal kapcsolatos célok előmozdítása. Az alapszabályokban eként megjelölt célt azért emeljük ki, mivel egyesületünk a most lefolyt évfolyammal betöltötte fennállásának 9-ik évét és a 10 éves ünnepi évforduló előtt áll. A jubileumra fel kell készülnünk. Ezt úgy tehetjük, ha arra törekszünk, hogy az összetartozás érzetét kimélyítjük s a vele kapcsolatos célokat fokozott mértékben előmozdítjuk. Egy lépésünk a haladás útján már az is, hogy választmányi ülésünk határozata értelmében füzet alakjában kiadjuk és minden tagunknak megküldjük tagjaink névjegyzékét. Ebből a tagnévjegyzékből az egyes évfolyambeliek megtalálják azokat is, akikkel a gimnázium és a tagság révén kapcsolatban állanak, összetartoznak. Bevett szokásunk szerint az évi iskolai értesítőt is megküldjük tagjainknak, hogy az iskolával való kapcsolatot így is fenntartsuk. Az érettségi találkozókat nyilvántartjuk és a jubileumi évfolyamokat arra szólítjuk fel, hogy találkozójukat közgyűlésünk idejében s a vele kapcsolatos szokásos társasvacsorán való résztvétellel tartsák. Ez is egyik módja az összetartozás, a baráti érzés ápolásának ; jó alkalom arra, hogy különböző évfolyambeliek egymással megismerkedjenek. Úgy érezzük, hogy tovább is kellene mennünk az együvétarto- zás ápolásában. Százéves nagymultú, nagy tanulólétszámmal bíró iskola nem nélkülözheti a gyakoribb összejöveteleket. Példa is van rá itt helyben, hogy a volt iskolatársaknak van találkozó hivatalos helyük, ahol a hónap bizonyos napján, meghatározott időben találkozhatnak, közvetlenül érintkezhetnek egymással, tanáraikkal; gondolatukat kicserélhetik. Az ilyen érintkezések nemcsak az összetartozást ápolják, de a célok előmozdításának melegágyai is lehetnek. Ha együvé tartozunk és ha egy szellemi anyának vagyunk gyermekei, legyünk testvérek az egymással való érintkezésben; baráti hang, közvetlenség uralkodjék közöttünk, osztály, rang, állás és minden más különbség nélkül. Ez a közvetlenség felemelné a fiatalokat s azzá tenné az öregeket, ami a szellemi közösségben hivatásuk is, hogy az iskolából kilépő, de irányítás nélkül maradt ifjúságnak vezetőivé váljanak. Az életpályára készülőknek volna szükségük az egyesület segítő munkájára. Mint az iskolában a segítés többféleképen törté
