Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1930
5 matematikus nemzedéket nevelt; neves tudósok kerültek ki ebből a gárdából, akik külföldön is hírnevet szereztek. Iíátz László közvetlen tanítványai közül is többen váltak a matematika egyetemi tanáraivá itthon és külföldön. Lapjának első tíz évfolyamában megjelent feladatokat megoldásaikkal együtt összegyűjtve és tárgykörök szerint •csoportosítva két kötetben „Matematikai gyakorlókönyv” címen külön is kiadta. Ezt a becses feladatgyűjteményt ma is sokan forgatják. A lapjában megjelent feladatokat nemcsak azok oldották meg kedvvel, akik élethivatásként készültek a matematikával behatóan foglalkozni, hanem szellemi tornának, nemes szórakozásnak tekintették azt más pályára készülők is. Rátz László megérte a háború miatt megszűnt lapjának újraéledését (Faragó Andor szerkesztésében); ürömmel töltötte el az, hogy müvének folytatója akadt; s későbbi növendékeit is ebben a lapban való munkálkodásra serkentette. Rátz Lászlónak fontos szerepe volt a középiskolai matematikai tanterv reformja körül. Másokkal együtt ő is felismerte, hogy a régi tantervben előírt anyag sok tekintetben nem felel meg a kor követelményeinek. A matematikai tanítási anyag módosítására, nevezetesen a természettudományok szempontjából fontos infinitezimális számítás elemeinek bevezetésére már előtte megtörténtek az első lépések; ezek nyomán Rátz is bizonyosfokú óvatossággal bevezette az új anyag tanítását, de gondosan ügyelt arra, hogy az a régivel szervesen összefüggjön. Elsősorban a függvény fogalmának fokozatos felépítésére helyezte a súlyt, hogy ezzel a differenciálhányados fogalmát kellően előkészítse. Ilyen módon az új anyag tanítása nem is jelentett különösebb megterhelést, viszont lehetővé tette, hogy a középiskolai anyag egységes szempontból legyen összefoglalható, s amellett a gyakorlati alkalmazással is szorosabb kapcsolatba kerüljön. Az infinitezimális számításnak középiskolában tanítandó anyagát Rátz László Mikola Sándorral együtt könyvben is kidolgozta „A függvények és az infinitezimális számítások elemei” címmel. Felsőbb jóváhagyás alapján iskolánkban ennek a módosított tantervnek a tanítása állandósult, s ezt később más iskolák is átvették. Az 1924. évi új középiskolai tanterv majdnem változatlanul azt a tanmenetet tette kötelezővé, amit iskolánkban már kb. húsz évvel azelőtt tanítottak. Az új tanterv előkészítésében is tevékeny része volt Rátz Lászlónak. Tagja volt az 1906-ban alakult matematikai reformbizottságnak; s ennek kiadványában éppen a függvények és az infinitezimális számítás tanításáról írt tanúlmányt. 1909-ben a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter kinevezte a matematikai oktatás nemzetközi bizottságába s mint ennek tagja résztvett a Milanóban, Cambridgeben és Párizsban tartott kongresszusokon. Kiváló pedagógiai munkásságáért magas külföldi elismerésben is részesült: 1910-ben a francia köz- oktatásügyi minisztérium megtisztelte az „Officier d’Académie” címmel. A régebbi reformtörekvéseknek a matematika tanítása terén gátat vetett a háború; a háború utáni években azonban hamarosan
