Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1930
33 másfél óráig valamennyien ugyanazon a problémán azonos eszközökkel dolgozhatnak. E tanfolyamok vezetéséért a tanárok az iskolafenntartótól kapnak díjazást, a tanulóktól beszedett összeget (félévenként és tanulónként 8 P-t) az elhasznált anyagszerekre, törött eszközök pótlására, javítására és új eszközök beszerzésére fordítottuk. A VIIIA osztály fizikai gyakorlatait Mikola Sándor, a VIIIB osztály gyakorlatait Renner János vezette. Mind a két osztályban a következő problémák kerültek feldolgozásra: Színképek megfigyelése, fényelhajlási és interferenciajelenségek egyéni észlelése, fényforrások erősségének összehasonlítása; a hőmérő alappontjainak meghatározása, a lehűlés időbeli lefolyásának vizsgálata, folyadék hőkiterjedési együtthatójának mérése, különböző hőmérsékletű víztömegek keverése, szilárd testek fajhőjének mérése, a víz párolgási hőjének s a jég olvadási hőjének mérése, a konyhasóoldat forráspontjának változása a koncentrációval, kísérletek cseppfolyós levegővel és szénsavval, a levegő nedvességének meghatározása a harmatpont mérésével, a telített vízgőzök nyomásának mérése; mágneses alapjelenségek, mágneses erőterek megvizsgálása mágnestűvel és vasporral, mágneses póluserősség mérése mágneses mérleggel, mágnes lengéseinek megfigyelése különböző erősségű terekben; elektromos lámpák és egyéb berendezések különböző kapcsolása, elektromos ellenállás mérése Wheatstone-féle híddal, egyenárammal és váltakozó árammal, a munka hőegyen- értékének meghatározása az áram hőhatása alapján, vízvoltaméter, áram és mágnes kölcsönös hatása, áramvezető tekercs mágneses hatásának függése az áramerősségtől és a menetszámtól, indukált áramra vonakozó kísérletek, elektromos kisülés ritkított gázakban. 4. Ásványkémiai gyakorlatok. Az 1930—31-iki tanévben az ásványtannal kapcsolatban a IV osztály tanulói részére gyakorlatokat tartottunk. A gyakorlatokon 45 tanuló vett részt 2 csoportban, heti 1—1 órában. A gyakorlatok célja az volt, hogy a tanulók az előírt ásványtan, kémiai és geológiai elméleti ismereteiket laboratóriumi munkával gyakorlatilag kiegészítsék, megismerjék a közönségesebb ásványokat és kőzeteket, azok kristálytani, fizikai és kémiai tulajdonságait. E szerint a gyakorlatok anyaga is a következőképen oszlott meg: 1. Kristálytan, rajzolás, paraméterek és kristályalakok begyakorlása fa- és papirosmintákon. 2. Ásványfizika: Sűrűség, keménység, karc, hasadás, olvadás, kristályosítás, oldódás. 3. Ásványkémia, legegyszerűbb kémiai eszközök és készülékek, a qualitativ elemzés néhány példája, lángfestés, sav, bázis só és reagensei, savmaradékok felismerése. 4. Ásványok és kőzetek felismerése gyakorlati alapon. Az ásványkémiai gyakorlatokat Bogsch Sándor dr. vezette. 5. Gyorsírás. A gyorsírás kezdő fokát, a fogalmazási gyorsírást, 23 tanuló tanulta. (HA 1, IIIA 8, V 8, VIA 3, VIB 3, VIIIB 3
