Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1928

náziumba s bizonyára nagy hatással voltak a latin nyelv iránt való érdeklődése felkeltéséhez a bencés tanárok. A gimnázium felsőosztályait a pozsonyi líceumban végezte, ott ismerkedett meg a hellén szellem nagy értékével és az ideálisan gondolkozó jó tanuló fiú 1883. évi érettségije után a budapesti Tudomány Egyetem bölcsészeti fakultására lép. Itt négy évet tölt kiváló tanárai, Ponori Thewrewk Emil, Ábel Jenő és különösen Torma Károly, archeológus mellett') és megszerezte a középiskolai tanári oklevelet és a doktorátust a klasszikus filológiából.

Tanári működését a hajdúböszörményi ref. gimnáziumban kezdte 1889 január 1-én és 2% évig volt helyettes tanár. 1891 szeptember 1-től a kultuszminisztérium a Selmecbányái ev. líceumhoz nevezte ki; 1893 szeptember 1-én került iskolánkhoz választás útján rendes tanárnak, a nagytudományú és külföldön is ismeretes Fröhlich Róbert dr. helyébe, akit a M. T. Akadémia választott meg könyvtárosának.

A tanárságban töltött negyedszázados működése Böhm Károly dr., később a bölcsészet professzora a kolozsvári egyetemen, Góbi Imre és Rátz László igazgatósága alá esik. Szaktudásának kiválósága, ügyes és érdeklődést keltő tanításmódja és az ifjúság nevelésében való kifáradhatatlan nyájassága aYav&®pooúv7] íratta vele tankönyveit is, hogy azt, ami lelkében megfogamzott, mások számára is hozzáférhetővé és az ifjúság számára a tanulást kellemesebbé tegye. Ilyen újítást hozott be a Latin Szókönyvben (1909) és a Görög Szókönyvben (1923), ahol a szótanulást, tárgyi és etimológiai szócsoportok közlésével könnyíti meg. Hasonló újítást valósított meg Latin Alaktanában, ahol a deklinációk példafőneveit azokkal a jelzőkkel együtt tanultatja meg, amelyekkel a klasszikusokban állandóan előfordulni szoktak. Több értekezésben ismerteti tanítási módját.

Klasszikus kiadásai (Caesar, Sallustius) nagy keresettségnek örvendtek rövid, világos és mégis az antik világot teljesen megvilágító tárgyalási módjuk miatt.

Érdeklődése az antik világ egésze és intézményeiben megnyilatkozó szelleme iránt Íratta vele Római régiségtanát (1910), amelyben többek között azt az újítást vezette be, hogy hazánk római hódoltság alatt álló területét is ismertette — bár ez iskolai auktorok határán kívül esik — és a régi tanterv nem is említette. Az új középiskolai tanlervbe Hittrichnek ez az újítása már fel van véve. Nagy barátja a szemléltető oktatásnak és tanítványaival megszerettette ezt a módszert, hogy azok saját költségükön vásároltak az iskola klasszikus filológiai szertárának képeket az antik szellemtörténethez.

Görög Régiségek című könyvével és Epidaurosról szóló tanulmányával is az volt a célja, hogy az antik szellemet, an1920-ban Római Régiségek című könyvének III-ik kiadását mestere emlékének ajánlja 41 évvel a mester halála után.

14