Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1927
Non possumus oblivisci omnes incolas veteris Hungáriáé in- tegrae animis coniunclos fuisse el, quacunque ex parte regni venis- sent, idem credidisse et voluisse. Non possumus oblivisci cius rei, quae monel alta in mente reposita, nationem Hungarorum deleri non posse. Per mille annos Hungari pugnabant et patiebanlur nee mente solida quatiebantur. In vita et história dolos et cortsilia cladestina non diu viclores esse, sed iustiti.am et mores iniegros, fortitudinem el animum propositi tenacem semper superare didicimus. Non ignoramus verba, elarissimi illiiis portae Homanorum: »Si fraetus illabatur orbis, Impavidum ferient ruinae.« Patria nostra dilacerata orbis nosier eollapsus est. Quae cum ita sint, tarnen sine tirnore ac terroré futurum patriae resurreclionem speramus. Vir PerillustrisI Permulti iám ex Hungária amore et admi- ratone permoti Tibi, qui ex nalione potentissima Britannorum summa cum forlitudine pro nobis pugnas, grates persolverunl. Quam ob rem eliarn nos sodales Societatis Discipulorum Gymnasii Buda- pestinensis Auguslanam Gorifessionem Amplectentium pro mentis tuis Tibi nationis Hungarorum amicissimo gratias agirnus maxi mas! Vale! Budapestini Anno Domini 1927-0 ante diem XV. Kalendas Decembres. Magyar fordításban: NEMES LORD! A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium száz esztendő óta szolgálja a magyar kultúrát és a magyar evangélikusok sok százados tradicióját követve, mindenkor melegen ápolta az angol református kultúrával való kapcsolatot. I magyar evangélikusok oroszlánrésze oly területekről söröződéit, melyek ma idegen járom alatt szenvednek és sorvadnak s igy az intézet felett felügyeletet gyakorló egyházférfiak, az intézet vezetősége, tanári kara, mindenkor jelentős részben oly férfiakból állott, kik az elrabolt területekről hozták magukkal a törhetetlen magyarságot és a lelkes hittel teljes hazaszeretetei. Ennek az intézetnek volt növendékei egyesületet alakítottak, melynek célja az, hogy a volt tanulók egymással a gimnázium elvégzése után is kapcsolatot tartsanak fenn és az iskolában beléjük öltött tudást, erkölcsi tradíciókat és ideálokat tovább ápolják és fejlesszék. Nemes Lord! Ennek az egyesületnek nevében járulunk Ön elé, hogy kifejezést adjunk annak a soha el nem múló gazdag hála- érzetnek, melyet mint minden magyar mi is eltörölhetetlenül táplálunk szívünkben a Nagy Angol Nemzet fia iránt, aki a mi igazságunk fájdalmát velünk együtt érzi át és jogos panaszaink nemes szószólójává lelt. Nemes Lord! Mi azt, amire bennünket a mi százados iskolánk tanított, nem tudjuk és nem akarjuk elfelejteni. Mi nem, akarjuk 70
