Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1926
ÉRTESÍTŐ Iskolánk múltja. A régi Pesten 1797-ben alakult evang. gyülekezet már a kezdet kezdetén két nagy célt tűzött maga elé: templomépítést és iskolaalapítást. A hívők buzgósága, áldozatkészsége — oly férfiaktól irányítva, mint Liedemann János Sámuel és Schedius Lajos egyetemi tanár — meghozta mind a két terv megvalósítását. A gyülekezet 1811 junius 2-án avatta fel Deák-téri templomát, a templom mellé épült egyemeletes iskola pedig 1815 május 15-én nyílt meg ünnepélyesen. A hamar szűknek bizonyult épület 1822 tavaszán második emeletet kapott. A mai V—VI. osztálynak megfelelő u. n. „humanitási osztályt“ a gyülekezet 1823. év őszén nyitotta meg s ezzel vált iskolánk gimnáziummá. így a fővárosban működő gimnáziumok közt, az alapítás sorrendjében, a budai kath. egyetemi (előbb jezsuita) gimnázium (1688) és a kegyesrendi, (1717) után a harmadik. Az abszolutizmus idején négyosztályuvá hanyatlott, de Székács József, Hunfalvy Pál és Fabinyi Teofil buzgólkodása csakhamar új virágzásnak indította, úgyhogy megfelelő új iskola- épületről kellett gondoskodni. A három emeletes — akkoriban díszes — új iskola a Belvárosnak egyik legélénkebb helyén, a Sütő-utcában, 1864. szept. 15-én nyitotta meg kapuit az ifjúság számára, mely évről-évre mindnagyobb számmal kérte felvételét. Az 1872—73. iskolai évben nyílt meg VIII. osztálya, ez évben folyt le benne az első érettségi vizsgálat. Az 1896 óta államsegélyben részesülő intézet tanítványainak száma egyre növekedett, könyvtára, szertárai mindinkább gyarapodtak, úgyhogy a szó szoros értelmében kinőtt régi otthonából, mely az újabb pedagógiai követelményeknek többé meg nem felelhetett. Egyházunk elöljárósága 1900. december 17-én tartott ülésén elhatározta tehát, hogy a kor követeléseinek mindenben megfelelő, egészen új iskolaépületet emel. A városligeti fasor — ma Vilma királynő-út — legszebb helyén, Pecz Samu műépítész tervei szerint épült új intézet az 1904—1905. iskolai év elején kezdte meg munkáját; az 1905. év okt. 7-én tartott 22
