Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1924

12

A koránérett ifjak kora ez a nagy világban is. Victor Hugó tizenöt éves korában már elismert költő. Byron huszonnégy éves korában a világ legelső költője.

A márciusi ifjak lelkének poharába a forradalmi láz is bele- töltötte a maga tüzes borát, mert a 48-as éveket megelőző kor forradalmi korszak. És pedig az irodalomban is, mert a romanti- cizmus kora ez, mely fellázadás a régi szabályok ellen. Victor Hugo és Byron keresik az újat, a szokatlant, a meglepőt: a gályarabot, aki szent ember, az édesanyát, aki méregkeverő, a lovagias banditát.

Az irodalomban s ezáltal a lelkekben újjászületik a francia forradalom lelke. Lamartine színes könyve, a Girondeiak története lázba ejti a világot, mindenek fölött a mi márciusi ifjainkat. Petőfi onnan választ ideált: Desmoulins Camille-t. Még szakállát is francia módra növeszti meg. Jókai ezt nem teheti, mert neki, mint az ifjú Toldinak, még csak most pehelyzik álián a legénytoll.

Gyűlölik a zsarnokságot. Petőfi már aszódi kisdiák korában, mi<nt egy új Hannibál, örök gyűlöletet esküszik a zsarnokok ellen. A szelíd Jókai is már mint gyermek mindig hétfejű sárkányokat rajzol a palatáblájára. Ezeket megöli, letörli ... és azután újat rajzol.

Mint Goethe írja az Uj Amadisben:

Kristályvárt emelt kezem,

Majd lerombolám,

Átment fényes fegyverem Sárkány oldalán:

Férfi voltam én.

És kik lesznek majd később Jókainak és írótársainak hétfejű sárkányai ? Először is a lapszerkesztők, ezek a modern „rabszolgatartók“. Ellenük jön létre a „tizek“-nek ama sokat emlegetett „írói forradalma“. Majd a cenzor ellen irányul a gyűlöletük. Mennyi baja van Petőfinek is az „irodalom faggyúgyertyájának koppan- tójá“-val, a „szellemi guil!otine“-nal, a jámbor, öreg Reseta cenzorral.

Ezt a hétfejű sárkányt, a cenzúrát gyilkolják le a márciusi ifjak, mikor a szabadsajtó első termékeiként kinyomatják lelkűk kipattant két mennyei szikráját, a tizenkét pontot és a Talpra magyart.

De ennek az eseménynek nemcsak irodalmi, hanem nagy, általános nemzeti jelentősége is van.

Jókai egyik legkedvesebb regényének, a „Kőszívű ember fiainak drámai átdolgozásban az a címe: „Keresd a szíved“. Hát ez az idegenből magyarrá válni, készülő Budapest a szent márciusi napokban kereste meg, találta meg a „magyar szívét“. Ezóta lett a nemzetnek a vezére, sajnos, nem mindig jó irányban.

Az a lelkesedő sokaság mintegy azt izente a pozsonyi követeknek, kik az ország törvényes átalakításán munkálkodtak: „Ne