Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1923
35 Pantheon. Kr. e. 27 M. Agrippa. Mai alakjában Hadrianus idejéből; >809. óta keresztyén templom. Porticusa mennyezetének ércgerendáiból a Szt. Péter főoltárának oszlopai (Vili. Orbán 1632: quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini, Pasquino). Antik ajtók. A kupola magassága és átmérője is 43'4 m, a világító nyílás átmérője 9 m. Ráfael és II. Viktor Emánuel sírja. S. Maria Sopra Minerva, egyetlen régi gótstilusú templom ; Fra Sisto és Ristoro dominikánusok, XIII. sz. Caraffa kápolna, Filippo Lippi freskói. Aquinói Tamás diadala az eretnekeken. Torquemada sírja. Durandus püsp sírja (XIII. sz.), Michelangelo Krisztusa. Fra Angelico sírfelirata. A kolostorban székelt az inquisitio, Galilei pőre. Piazza Navona (Circo Agonale), Domitianus stádiuma helyén. Bernini kútja, négy világrész főfolyói, a Duna szobra. S. Ágnese (Borromini). S. Maria della Pace, Ráfael Sibyllái, Bramante chiostroja. Palazzo Braschi, Pasquino (Menelaos Patroklos holttestével), 1501. a régi szatíra költészet folytatója és fejetlen, tehát felismerhetetlen mivoltában felelős szerzője azoknak a szatíráknak és csipkelődő epigrammoknak, melyeket ismeretlen kezek rá és környékére akasztanak. Basilica S. Pietro in Vaticano, Caligula, Nero cirkusza helyén, „égő fáklyák“, pereuntibus addita ludibria (Tac. Annál. XV. 44). N. Konstantin 326. emelt Péter apostol sirján templomot. 800. karácsonykor N. Károly koronázása római császárrá. V. Miklós kezdte 1452-ben, latin kereszt; II. Julius alatt Bramante 1505 görög kereszt (a Pantheon a Constantinus Basilicán), végre III. Pál alatt 1547—64 Michelangelo az újításokat elvetette, Bramante alaprajzát egyszerűsítette és kisebbítette, a kupolát kívül csúcsosodó alakúvá tervezte. Homlokzata és a hosszú hajó Maderna műve 1606—29. 1626 november 18-án avatta fel Vili. Orbán. Befejezője Bernini 1629—69 a colonnataval. „A kereszténység legnagyobb és művészi jelentőségét tekintve, legkiválóbb temploma. A világ legmonumentálisabb hatású épülete.“ 1. Porticus: a Pápa loggiája, Naviceila (Giotto), Porta argentea (Ant. Filarete 1439—45.) és Porta santa. 2. Főhajó, kupola, tribuna: Péter ap. szobra V. sz ; kupola 123'4 m. magas, átmérője 42 m. Tu es Petrus stb. Veronika szobra és loggiája. Tabernákulum, Bernini a Pantheon bronzából. Altäre papale. Confessio, VI. Pius (Canova). Cathedra Petri (Bernini), VIII. Orbán (Bernini), III. Pál (Guigl. della Porta) síremlékei. 3. A jobb oldalhajó: Toskánai Matild (Bernini), Pieta (Michelangelo, 25 éves), IV. Sixtus síremléke, XIII. Gergely, a naptárjavító. Cappella Gregoriana (Michelangelo terve szerint). XIII. Kelemen síremléke, a pápa alakja, a két oroszlán (Canova). 4 A bal oldalhajó és a sekrestye. I. Leo oltárán: Atilla Róma előtt (Algardi reliefje 1648.). Magyar gyóntatószék, Lászai János, a gyulafehérvári renaissance-kápolna építtetője (1519—1523), Faludi Ferenc, 1741—1746. A sekrestye helyén állott Szt. István királyunk temploma: S. Stefano Degli Ungheri, a hozzávaló kolostorral magyar zarándokok számára; ebben a zarándokházban szállt meg 1596 októberében 8 napra Szenczi Molnár Albert is, aki római tartózkodásáról azt jegyezte fel naplójába: „igen sok az ereklye és az indulgentia“ A XVIII. sz. végén bontották le. Melozzo da Forli muzsikáló angyalai, Giotto képei. Cappella Clementina 1592—1605., VII. Pius síremléke (Thorwaldsen), VIII. Innocentius (Pollaiuolo). Hogy az épület méreteinek nagyságáról teljes képet nyerjünk, felmentünk a kupolába. Fejedelmi látogatók emléktáblái: II. József, Ferenc Ferdinánd. A templom tetejétől még 94 m. magas a kupola. Körséta a kupola karzatán 46 m. magasságban. Fel a lanternáig a kupola kettős fala között. Kilátás: a Vatikán épülettömege, kertje, a város, a campagna a hegyektől a tengerig. Bernini (1629) a homlokzatra jobbról-balról tornyot is tervezett, az egyik el is készült, de az alapozás gyengesége miatt le kellett bontani, a másikat meg sem kezdték. Ehhez a toronyhoz fűződik a következő magyar vonatkozású monda: 1674 nagyszombatján Kopeczky Mihály késmárki diák a Szt. Péter templom tornyában ébredt. Csodás módon jutott oda. Nagyon kívánkozott az örök városba és, mert azt hallotta, hogy husvétkor a harangok Rómába vándorolnak, felszökött a toronyba, odakötözte magát az öreg harang nyelvéhez. Egyszerre nagy rázkódást érzett, eszméletét vesztette és csak akkor 3*
