Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1918-1919

kát a haza szeretetében és ágostai hitvallású evangélikus hitünkhöz való ragaszkodásában megerősítjük, konfirmáljuk.

És ebben az időben, midőn a közelmúltat bíráljuk, beismerjük és bevalljuk, hogy nem volt meg bennünk a kellő ellentálló erő, nem volt meg bennünk a hagyományokhoz való szilárd ragaszkodás. A hosszú háború fájdalmas öt éve annyira kimerítette és el- fásította a lelkeket, hogy Tacitus szavaival élve, a legtöbb emberen erőt vett a fatális omnium ignavia. (Ann. XY. 61.)

II.

AZ 1919—1920-IKI TANÉV TÖRTÉNETE.

A kommunizmus bukása után a régi igazgató ismét elfoglalta állását. Augusztus végén tartottuk a beírásokat, az iskola kitaka- ríttatásához csak szeptember 1-én fogtunk hozzá, mert ekkor kaptuk meg a megszálló román katonai parancsnokság nyilatkozatát, hogy épületünkbe nem fognak katonákat beszállásolni. Első dolgunk volt a múlt évi érettségi megtartása. Közben megnyitottuk ünnepélyesen a tanévet, mely alkalommal vendégeink közt tisztelhettük Pékár Gyula vall.- és közoktatásügyi államtitkár urat valamint dr. Eaffay Sándor püspök urat és dr. Zsigmondy Jenő egyh. felügyelő urat. Az érettségi vizsgálatot, melynél a püspök úr elnöklete mellett dr. Melich János m. nemz. múzeumi könyvtár-igazgató úr volt a kormánybiztos, szept. 11 —16. napjain tartottuk meg. Szeptember 16-án kezdtük el a tanítást; munkánkat azonban ebben a tanévben is meg kellett szakítanunk. November 7-étől március 22-ig csak négy tanteremben tanítottunk; nagy nehezen tudtunk annyi fűtőanyagot szerezni, hogy a tanítást csökkentett óraszám mellett is fenntarthassuk; közben január 29-től február 29-ig teljes szünet volt a spanyol influenzajárvány miatt. Négy fűtött tantermünkben 8-tól 2-ig volt tanítás olyan módon, hogy a VIII. osztálynak naponta 4 órája volt, a VII. és Vl.-nak napota 3—3, az V.-nek naponta két órát adtunk; az alsó osztályok pedig hetenként háromszor jöttek be három órai tanításra, A megrövidült szorgalmi idő miatt félévi értesítőket nem is osztottunk ki.

Felsőbb osztálybeli tanítványainkkal november 16-án vasárnap nagy örömmel néztük végig a Magyar Nemzeti Hadsereg bevonulását Horthy Miklós vezérlete alatt. Január 24-én pedig gyászünnepet tartottunk a Neuilly-ban reánk diktált béke hírére. Június o-én járultunk az Ur-asztalához, megtartva a deprecatiót kétszeres buzgósággal, mivel a múlt évben a zavaros körülmények közt ettől is elestünk. Június 7—9-én volt az érettségi írásbeli; a Bzóbeli pedig 24-től 29-ig, miután közben június 23-án megtartottuk a záróünnepélyt. A tanév folyamán hagyományos módon ünnepeltük meg a Pieformáció emléknapját és Március 15-ét.