Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1917
11* bői. A protestáns egyházban levő nagy szabadságból következett, hogy benne sok kisebb-nagyobb testvéregyház keletkezett. Ez még nem volna hiba. De az már hiba és a szabadsággal való visszaélésr hogy egyes protestáns egyházak annyira elváltak egymástól, hogy teljesen megíelejtkeztek a köztük levő testvéri kapcsolatról és most e világrendítő háborúban szomorú szívvel kell látnunk, hogy a fejlődés, a műveltség legmagasabb fokán levő' protestáns nemzetek fiai a legszenvedélyesebb ellenségekként állanak egymással szemben. Nem volna szabad ennek így lennie. A szabadság mindig csak korlátok között maradhat meg. És mi a szabadságot korlátozó hatalom? Nem más, mint Isten akarata, a legfőbb keresztyén eszme, a legnagyobb keresztyén erény : a felebaráti szeretet. Szabad csak az az ember lehet, aki a felebaráti szeretet törvénye szerint magát korlátozni képes. A szeretet ugyanis mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. Luther könyvet írt a keresztyén ember szabadságáról. Ebben a művében kimutatja, hogy a keresztyén ember hit által minden dolog szabad ura és senkinek sem alattvalója ; de azután műve második felében azt fejti ki, hogy a keresztyén ember a szeretet. által minden dolog szolgája és mindenkinek alattvalója. Krisztus elsősorban szeretetet kíván tanítványaitól : Űj parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek. Pál apostol is ekkép inti a híveket : A szabadságot ne adjátok a testnek bűnre való alkalmul, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak. Mert nagy keresztyén erény a hit és remény, de mindezeknél is nagyobb a szeretet. Melyek tehát, kedves ifjak, a reformáció ama főelvei, amelyekkel diadalmát kivívta? Melyek azok az eszmények, amelyekre néktek mint a reformáció híveinek törekednetek kell? Melyik az az áldás, melyet a reformáció immár négy századon át árasztott mindazokra, kik készséggel befogadták és hozzá hívek maradtak? Ez az áldás, ezek az elvek, ezek az eszmények két szóba foglalhatók: igazság, szabadság. Az igazságot a szeretetben ismertük meg, s megismertük, hogy a szabadság is csak a szeretettel együtt állhat fenn. Törekedjetek azért mindenkor szeretetre, a krisztusi szeretetre és a szeretetben meglelitek az igazságot és szabadságot is ! Kedves ifjúság! A reformáció négyszázados ünnepe vésse mélyen lelketekbe a reformáció krisztusi eszméit s ne engedjétek, hogy e magasztos nap anélkül múljék el felettetek, hogy ünnepi fogadalmat ne tegyetek, hogy a reformáció eszméihez, evangéliumi elveihez mindhalálig híven ragaszkodtok s ennek a mi evangéliomi egyházunknak, mely az evangéliomi eszméket tanitja, hirdeti, terjeszti és fenntartja, mindvégig hű fiai maradtok, mint voltak ősei
