Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1916

15

feleljenek, németre fordítsanak. Célunk az volt, hogy német anyanyelvű tanítványaink a menekülés nehéz idejét iskolánkban hasznosan töltsék, de emellett azt is akartuk, hogy közelebb jussunk egymáshoz. Néhány kartársunk arra is vállalkozott, hogy megmutassa nekik fővárosunk nevezetes épületeit, emlékeit és gyűjteményeit. Azt óhajtottuk, hogy menekültjeink a későbbi időben is örömmel emlékezzenek arra az időre, amit nálunk töltöttek. Ezt részben már elértük ; erre bizonyságok azok a levelek, képeslevelezőlapok, melyeket szülőktől, tanulóktól kaptunk S miket becses emlékeink gyanánt érzünk. Tervünk az, hogy a kapcsolat köztünk ne szűnjék meg, hanem idővel még inkább erősbödjék s barátságosabbá váljék.

7. Gyakorlati német tanfolyam. Midőn a brassói menekült tanulók iskolánkban volta kelhelyezve, dr.Loisch János kartársunk megvalósította Tanári Testületünk egy régebbi tervét, a német nyelv gyakorlati tanítását. Két harmadik és negyedik osztályunkból kiválasztott 28 olyan tanulót, akik a német nyelvben járatlanok voltak s a német nyelv direkt módon való tanítására kellően instruált két VIII. osztálybeli, német anyanyelvű brassói tanulót, Lexen Ottót és Teutsch Gyulát. A két csoportnak hetenként háromszor volt külön-külön másfél órás tanítása. A nagytiszteletű Képviselőtestület a tanítók jutalmazására havi 45—45 koronát szavazott meg. Miirtán menekültjeink november elején hazamentek, munkájuk folytatására két VIII. osztálybeli tanítványunk vállalkozott, Keller Tibor és Schmidt Henrik. Schmidt bevonulása után a tanfolyamot Keller vezette tovább összevonva március 30-ig, amikor is az egyház tanácsosai és Broschkó G. Adolf lelkész úr jelenlétében bemutatta az elért szép eredményt. Az érdeklődők azt az óhajtásukat fejezték ki, hogy kívánatos volna a tanfolyamnak a jövőben való folytatása is. Kétségtelen, hogy a tanulók tetemes szókincsre tettek szert és megszokottabbá lett előttük a német nyelv, minek elsajátítása és bírása tanítványaink fontos érdeke.

8. Valláserkölcsi, fegyelmi, tanulmányi állapot. Az ifjúsági istentiszteleteket havonkint egyszer ez évben is Bereczky Sándor kartársunk tartotta fasori templomunkban. A protestáns ifjúsággal május 9-én járultunk az Űr asztalához. Más vallású tanítványaink is pontosan teljesítették vallási kötelességeiket.

Tanítványaink magaviseleté általában kielégítő volt ; szigorúbb eljárást egy esetben sem kellett alkalmaznunk. A rendes tananyagot iparkodtunk a kiszabott terjedelemben elvégezni, ami eléggé sikerült is, bár csak 45 perces órákat tarthattunk. Január végén és február havában, midőn a szénszállítás nehézsége sokhelyütt zavarokat okozott, a tanítást fennakadás nélkül folytattuk, sőt vendégintézetünket is elláttuk tüzelőanyaggal ; hogy ezt keresztülvihettük, ezért itt fejezzük ki köszöne-