Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1914

10 vonult be iskolánkba 17 osztályával s itt folytatta a tanítást decem­ber 14.-ig. Hogy a déli időben is elvégeztethessük a szükséges taka­rítást, a tanítást 40 perces leckeórákra vontuk össze 10 perces szüne­tekkel. A két intézet ez idő alatt zavartalanul, testvéri egyetértéssel működött egy épületben s a példás rendért hálánkat és köszöne- tünket fejezzük ki Tímár Pál igazgató úrnak és a tanári karnak; egyúttal azért az előzékenységükért is, hogy érveinket szívesen meg­hallgatva, hajlandók voltak kényelmes, tágas otthonukat a katonaság­nak átengedni és a mi, aránylag kissebb épületünkbe átköltözni. 2. Változások a tanári testületben. A mozgósítás kihatott tanári testületünkre is, amennyiben három kollegánkat kellett nélkülöznünk az egész tanév folyama alatt. Oppel Imre és dr. Koch István kar­társunkat még a szünidőben, az általános mozgósítás alkalmával hív­ták be katonai szolgálatra, dr. Kliment Jenő kollegánkat pedig szeptember elején, aki azóta itt Budapesten a Vörös Kereszt tudósító­irodájában végez szolgálatot. Oppel Imre mint honvédtüzérfőhadnagy azóta az északi harctéren küzd, ahol a királyi elismeréssel kapcsolatban a signum laudis-t érde­melte ki; dr. Koch István pedig, aki Stolacban erődítményparancs­nok, vártűzér-főhadnaggyá neveztetett ki. Derék kartársaink dicsére­tes hadi működése mellett örömmel említjük, hogy intézetünknek volt kedves tanítványai közül Bátor Elemér, Klingler Frigyes, Lübke János és dr. Yirány Dezső vitézségi érmet kapott. Hadbávonult kartársaink teendőinek ellátására önkéntes köte­lességtudással vállalkozott tanári karunk és ez a hazafias buzgóság tette lehetővé azt, hogy a tanítás minden nagyobb nehézség nélkül, zavartalanul folyt az egész tanévben a nagy háború világot átváltoztató eseményei között. Az évközben tartott sorozás is nehézségeket okoz­hatott volna iskolánk munkájában, de dr. Szolár Ferenc és Dr. Bőhm Dezső kartársainkat az iskola érdekében az illetékes hatóság felmen­tette a katonai szolgálat alól. Oppel Imre kollegánk részben való helyettesítésére Velten Armand okleveles rajztanár urat kértük fel, aki tanítványainkat szép sikerrel vezette és oktatta a görögpótló rajztanfolyamban. 3. Veszteségeink. Többszörös gyász és fájdalom is érte iskolán­kat, mert volt derék tanítványaink közül többen haltak hősi halált szeretett hazánk védelmében ; közülük Dr. Beichenhaller-Petheő Jenő, aki 1914 okt. 25-én Bileca mellett Montenegróban esett el, mint a 10. cs. és kir. tábori tüzérezred tartalékos hadnagya és ütegparancs­noka, utólag a hadiékítményes 3. o. katonai érdemrendet kapta, Bergl Bezső pedig a signum laudist. A háború lezajlása után gondos­kodni fogunk, hogy dicső emléküket méltóan örökítsük meg isko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom