Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1914
10 vonult be iskolánkba 17 osztályával s itt folytatta a tanítást december 14.-ig. Hogy a déli időben is elvégeztethessük a szükséges takarítást, a tanítást 40 perces leckeórákra vontuk össze 10 perces szünetekkel. A két intézet ez idő alatt zavartalanul, testvéri egyetértéssel működött egy épületben s a példás rendért hálánkat és köszöne- tünket fejezzük ki Tímár Pál igazgató úrnak és a tanári karnak; egyúttal azért az előzékenységükért is, hogy érveinket szívesen meghallgatva, hajlandók voltak kényelmes, tágas otthonukat a katonaságnak átengedni és a mi, aránylag kissebb épületünkbe átköltözni. 2. Változások a tanári testületben. A mozgósítás kihatott tanári testületünkre is, amennyiben három kollegánkat kellett nélkülöznünk az egész tanév folyama alatt. Oppel Imre és dr. Koch István kartársunkat még a szünidőben, az általános mozgósítás alkalmával hívták be katonai szolgálatra, dr. Kliment Jenő kollegánkat pedig szeptember elején, aki azóta itt Budapesten a Vörös Kereszt tudósítóirodájában végez szolgálatot. Oppel Imre mint honvédtüzérfőhadnagy azóta az északi harctéren küzd, ahol a királyi elismeréssel kapcsolatban a signum laudis-t érdemelte ki; dr. Koch István pedig, aki Stolacban erődítményparancsnok, vártűzér-főhadnaggyá neveztetett ki. Derék kartársaink dicséretes hadi működése mellett örömmel említjük, hogy intézetünknek volt kedves tanítványai közül Bátor Elemér, Klingler Frigyes, Lübke János és dr. Yirány Dezső vitézségi érmet kapott. Hadbávonult kartársaink teendőinek ellátására önkéntes kötelességtudással vállalkozott tanári karunk és ez a hazafias buzgóság tette lehetővé azt, hogy a tanítás minden nagyobb nehézség nélkül, zavartalanul folyt az egész tanévben a nagy háború világot átváltoztató eseményei között. Az évközben tartott sorozás is nehézségeket okozhatott volna iskolánk munkájában, de dr. Szolár Ferenc és Dr. Bőhm Dezső kartársainkat az iskola érdekében az illetékes hatóság felmentette a katonai szolgálat alól. Oppel Imre kollegánk részben való helyettesítésére Velten Armand okleveles rajztanár urat kértük fel, aki tanítványainkat szép sikerrel vezette és oktatta a görögpótló rajztanfolyamban. 3. Veszteségeink. Többszörös gyász és fájdalom is érte iskolánkat, mert volt derék tanítványaink közül többen haltak hősi halált szeretett hazánk védelmében ; közülük Dr. Beichenhaller-Petheő Jenő, aki 1914 okt. 25-én Bileca mellett Montenegróban esett el, mint a 10. cs. és kir. tábori tüzérezred tartalékos hadnagya és ütegparancsnoka, utólag a hadiékítményes 3. o. katonai érdemrendet kapta, Bergl Bezső pedig a signum laudist. A háború lezajlása után gondoskodni fogunk, hogy dicső emléküket méltóan örökítsük meg isko-