Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1911
11 szemeikből ékköveket s fogaikból melldíszt készített, ezeket pedig ajándékul küldte a királynak és királynénak. Eltekintve a longobard Alboin király kelyhétől s az Edda Gudrunjától, ki gyermekei koponyájából nyújt italt Atlinak,1 egy Grimin-mesében is találunk e mondával egyező vonásokat. A a Von dem Machandelboom» (47.) 2 című mesében hasonlóképpen öli meg a gonosz mostoha kis fiát. Barátságosan hívja magához a kis fiút s felnyit egy nagy ládát; és ahogyan Vőlundr a kincset mutatja, úgy mutatja ebben a mesében a gonosz mostoha a szép almákat a kis fiúnak, mikor pedig az belenéz a ládába, levágja a ládafedéllel fejét. Vőlundr további kegyetlenségének megfelelő az, hogy a gyermek húsából atyjának vacsorát készít. Ez a brutális bánásmód a Grimm-féle mesében nem indokolt, hiszen akármilyen gonosz is az a mostoha, az ár tálán gyermekkel szemben való kegyetlensége mégis magyarázatra szorúlna, amelyet azonban mesénk maga meg nem ad. Vőlundr a rajta elkövetett szörnyű tettért és jogtalanságért áll bosszút hasonlóan borzalmas módon ; a mese ezt a rémítő tettet átveszi, de az indító okot, mely a tettet magyarázná, nem találhatjuk meg benne: itt nincs bosszúról szó. Pedig a bosszú motívuma nélkül ez az amúgy is vérfagyasztó tett még rettenetesebbé lesz. S ezért méltán mondták a «Machandelboom »-ról szóló mesét némely ismertetők brutálisnak 3 és ezért érthető az, hogy volt idő, mikor arról is elmélkedtek, vájjon a meséket helyes dolog-e gyermekekkel olvastatni. Akadtak, kik ilyen egyes szórványosan előforduló példákat állítottak össze és a mese ellen foglaltak állást. Azóta persze változott a helyzet s ma már nincs az a pedagógus, ki a mese jótékonyan tanító hatását el ne ismerné és ne helyeselné azt, ha a gyermekek meséket olvasnak. * 2. Siegfried. S ha az eddig tárgyalt részekben egyes elszórt vonásokban merült ki minden egyezés, a leghatalmasabb és legismertebb Siegfried-mondának úgyszólván minden nevezetesebb és jellemzőbb mozzanatára figyelmeztet bennünket egy-egy vonás Grimmék 1 V. ö. Jiriczek : Die deutsche Heldensage. Leipzig (Göschen) 1906. 21. lap.- Machandelboom—Wachholderbaiim (borókafenyő). ;! Mellékesen meg kell említenünk azt, amire Grimmék (III. 84. 1.) is rámutattak, hogy Goethe «Faust»-ja I. részének V. felvonásában Gretchen dalát a «Machandelboom»-ról szóló mesének egyik verse magyarázza meg, melyet csaknem szóról-szóra megtalálunk a Faust-ban. V. ö. Grimm : Kinder- u. Hausmärchen (Leipzig, Hesse) 234. 1.
