Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1910

21

szik, az orvostudomány haladásával az Asklepieion is párhuzamosan haladt s a gyógyításon kívül a megzavart életrend helyreállításával akarta az egészséget biztosítani s lassanként különféle szórakoztató intézményeivel — színházával, stadionával — modern fürdőhely ősképe gyanánt tűnik fel, hová a beteg nem egy éjjelre jött, hanem huzamosabb időre, hogy a légváltozáson és szórakozáson kívül bizonyos kúráknak vesse alá magát.

Mint a feliratokból látjuk, az isten ébren levőket is csodásán gyógyított, de többnyire álmában jelent meg a szenvedőnek és vagy maga gyógyította meg, vagy utasítást adott a gyógyításra. E csodakúrák valószínűleg régibb időknek legendaszerű emlékei lehettek, melyek talán régebbi feliratoknak másolatai voltak. Különben az ókori emberek a jóslatoknak és álmoknak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Ilerodotos fontos eseményekről szólva, többnyire felsorolja az illető dologra vonatkozó jóslatokat. Ahogy szerepe volt a történet- írásban a jóslásoknak, úgy tulajdonítottak jelentőséget az álmoknak a gyógyászatban is. Súlyos betegek jóslatot szoktak kérni nehéz helyzetükben valamely istentől, hogy hová forduljanak segítségért, gyógyulásért.

Dodonában több feliratos táblát találtak, melyeken a tanácsot kérő beteget Epidaurosba utasítja a jóshely. Az ide érkezett jámbor beteg előbb áldozatott mutatott be Asklepiosnak és a hieron többi istenének, különösen pedig Apollónak, Asklepios atyjának, kitől minden gyógyulás ered; nemkülönben Artemisnek és Asklepios gyermekeinek: Epionének és Hygieiának; mindezekhez könyörögtek és fohászkodtak az eltörődött szenvedők, de mindenekfelett magához As- klepioshoz s ott esdekeltek egészségért az ő chryselephantin szobra •előtt az áldozati illatszer füstje között, a félhomályban is ragyogó szent képmás lábainál. Ajándékokat ajánlottak fel, kiki tehetsége szerint, jámbor, alázatos lélekkel. Az éjjel első részében is fáklya- fény mellett folytak a könyörgések. Majd késő éjjel a betegek elfoglalták helyeiket az abaton kőpadjain, hol vagy ruhájukba burkolva feküdtek le, vagy az általuk feláldozott állatok bőrére, vagy falevelekre. A betegek felizgatott képzelete álmukban is tovább működött. A hieronban saját szemeikkel látták Asklepios impozáns szobrát, ami Strabo szerint daufiaazov Ideív, csodás látvány; sorra olvasták a csodás gyógyeseteket; ott látták a szebbnél-szebb anathémákat, a meggyógyult betegek különféle ajándékait; a különféle anyagból készült kisebb-nagyobb emberi testrészeket. Nem csoda, ha ilyen körülmények közt a beteg azt álmodta, hogy Asklepios megjelent s meggyógyította vagy legalább tanácsot adott. Másnap álmát a papok-