Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1909

AZ INFINITEZIMÁLIS SZÁMÍTÁSOK ELEMEI A KÖZÉPISKOLÁBAN. Négy éve annak, hogy dr. Beke Manó, egyetemi tanár ve­zetése alatt egy bizottság foglalkozik a középiskolai matematikai oktatás reformjának kérdéseivel. A bizottság munkásságának eredményei könyvalakban is megjelentek; ezek és a bizottság üléseiről szóló jelentések élénk érdeklődést keltettek. E bizott­ság működésével párhuzamosan, de attól teljesen függetlenül és jóval annak megalakulása előtt elhatároztuk, hogy matematikai oktatásunkat úgy rendezzük be, ahogyan azt a modern nagy pedagógiai és kulturális eszmeáramlatok ismerete alapján he­lyesnek és keresztülvihetőnek tartottuk. Amikor erre az elha­tározásra jutottunk, jól tudtuk, hogy bármilyen reform megvaló­sításához általános nagy elvek hangoztatása nem elegendő, hanem hogy igazán hasznos munkát akkor fogunk végezni, ha honi viszonyainkat mérlegelve és iskolánk javát szem előtt tartva a reform részletes kidolgozását is megkezdjük. Ebben a munkában sok mindenre kellett tekintettel lennünk. Feltételül tűztük ki magunknak, hogy a hivatalos tanterv anyagát a reform-elvek dacára betartjuk. Ezenkívül folyton szemeink előtt lebegett az a gondolat, hogy a túlterhelés vád­jának még a lehetőségét is el kell kerülnünk. Próbálgatva, vál­toztatva és javítva, különböző képességű osztályokon kitapasz­talva immár bizonyos megállapodott tanmenethez jutottunk, amely véléményünk szerint — ha nem is minden részletében — de főbb vonásaiban egyezik azzal a tanmenettel, amely Beke és a reformbizottság szemei előtt lebegett. Azt gondoltuk, hogy nemcsak tanítványainknak, hanem a hasonló kérdésekkel fog­lalkozó tanártársainknak is szolgálatot teszünk, ha tanmenetün­ket, módszerünket és tanításunk anyagát leírjuk. Jelen alka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom