Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1905
B ki tudja elégíteni a haladás követelményeit, ha erős akarattal párosult áldozatkészségére szükség van. Ez a szükségesség állott elő akkor, amidőn a főgimnáziumunk oktatása fejlesztésének céljából állami támogatásban részesültünk. A szükséges hiányokon ideig-óráig segített egyházunk úgy, ahogy a régi épület keretei engedték, de végre is a hiányokon segítendő egyházi közgyűlésünk nemes ügybuzgósággal elhatározta az 1900. évben egy új főgimnáziumi épület emelését kapcsolatban egy új templommal és pedig olyan helyen és olyan módon, hogy az ne csak a mai igényeknek, hanem a jövő fejlődő haladás követelményeinek is megfeleljen. Ennek a szempontnak mérlegelése bírta rá egyházunk irányadóit, hogy iskolánk helyéül ezt a helyet válasszák, mely a házak kőtömegétől le nem nyűgözve, a szabad természet közelében a tanuló ifjúság lelkületére is nemesítőbben hat. Megszerezve a szükséges telket, az állam hálásan fogadott hathatós pártfogásával és egyházunk tagjainak, iskolánk volt tanítványainak és barátainak a támogatásával az építkezéshez szükséges anyagi eszközöket megnyerve, 1903. év elején elhatározta az építkezés megindítását. Magát az építkezés keresztülvitelét tapasztalt, tekintélyes és a köz érdekében szívesen munkálkodó férfiakra bízta, kik közül csak Kéler Napoleon, Zsigmondy Géza prezsbitereket, Francsek Imre, Cziegler Győző építészeket említem meg. Szerénységemnek jutott a feladat, hogy az építő-bizottság munkálatait vezessem és határozatait Szigethy Lajos tanár úr, mint a bizottság jegyzőjének közreműködésével egyházunk választmányával közöljem. Az építés vezetésére sikerült Pecz Samu műegyetemi tanárt, egyházunk lelkes hívét megnyerni, ki a szellemi munkán kívül az anyagi áldozatoktól sem riadva vissza, igaz protestáns lelkesedéssel és önzetlenséggel fáradozott azon, hogy az iskola épülete a lehető legjobban sikerüljön. Az építkezést 1903. év szeptember havában kezdettük meg és a különböző akadályok ellenére, sikerült úgy munkálkodnunk, hogy az épület 1904. évi szeptember 26-án használható lett és főgimnáziumunk az épületbe beköltözhetett. A lefolyt iskolaévben teljesítettük még a szükséges pótlásokat, úgy hogy az épület a most (1905/6) kezdődő tanévre egészen készen áll. Ezzel az építő-bizottság munkálkodása is véget ért; ezért
