Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1898
különben már nem is tisztán a magyar vers kérdéséhez tartozik, szó lehet róla a nyugati verselésben is; valamint a rím kérdése is már közös a rímes-mértékes Eáday-féle verssel. Rendszerbe nem foglalja senki a nemzeti verselést; Verseghy, aki legjobban értene hozzá, elméletben legélesebben kel ki ellene, akik pedig gyakorlatban élnek vele, úgylátszik, sokkal kisebb képzettségűek, semhogy ennek a máig sem egészen megoldott kérdésnek fejtegetésébe foghatnának. A mértékes vers prozódiájának már 1777-ben és 1781-ben megvan teljes rendszere, ami más kérdés még marad: az elisio, hiatus, kétes értékű szótagok, azok már csekélységek ; a hangsúlyos, magyar verselésnek rendszerbe szedése iránt csak két évtized múlva történik az első kísérlet, mely — kísérlet létére is -— sokkal fontosabb, sokkal több figyelmét érdemel, mint a mire eddig verselméletünk történetének művelői méltatták. A magyar verselésnek ez az első rendszere Csokonai Vitéz Mihálytól ered. Csokonai 1788 tavaszától 1800 tavaszáig tanítóskodott Csurgón a gróf Festetics Györgytől alapított ref. gymnasium alsó osztályaiban. Tanítványainak írta ekkor: «A magyar verscsindlásról közönségesen» czímű munkácskáját (1. Cs. M.: Minden Munkái. Nemzeti könyvtár. Kiadta Schedel Ferencz, 1844.), ebből a füzetből tanította őket, csak az a nagy kár, hogy munkája nem teljes, töredék. A hiányzó részeket pótolja némileg a ((Lilla» kötet elé írt bevezetés s az a levél, melyet 1803 febr. hó 20-án írt Kazinczy Ferenczhez Dayka Gábor versei felől. «A magyar verscsinálásról» szóló értekezésének meglévő részéből világos fogalmat alkothatunk magunknak Csokonai elméleti nézeteiről, valamint arról is, hogy az addig lefolyt verstani vitatkozások termékenyítőleg hatottak reá, benne bizonyos mértékig már megtisztúltan, határozott megállapodásra is jutottak. Földi és Verseghy nézetét a zene és verselés rokonságáról elfogadja, valamint Rádayét és Horváth Adámét is a sormetszetről, ez utóbbiakét tovább is fejleszti, a rímre nézve pedig olyan törvényeket állít fel, melyeket a maguk teljességében ma is magáénak vall az elmélet. Azt hiszem nem tévedek, mikor azt állítom, hogy Csokonai verselméletére legnagyobb befolyással Horváth Adám volt, akivel nem csak levélben, hanem személyesen is érintkezett s ha Toldy Ferencz Csokonai életrajzában írja, hogy: «Horváth Adám és
