Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896
23 keresztyén megismerhesse a keresztyén vallás igazságait. Ő ugyanis a keresztyén igazságok ismertetését tartotta az iskola főfeladatának. De hogy a vezérszerepet vivő, tanult férfiaknak evangéliomi szellemben való neveltetését is biztosíthassa, a reformatio felsőbb iskolákról: gymnasiumok felállításáról is gondoskodott. Befor- matio és humanismus a legszebb egyetértésben voltak egymással, egymást kölcsönösen támogatva nevelték az ifjúságot iskolájukban: a gymnasiumban. A humanismus az ó-kori klasszikusok olvas- tatása által a formai szépet, a reformatio az evangéliomi hitet és életet: tehát az erkölcsi szépet fejlesztette és terjesztette. Összekötötte őket az idealismus, az eszményi után való törekvés, mely épúgy jellemzi a vallástant, mint az ó-kori klasszikusokat. Melan- chton í’iilöp és Sturm János a gymnasiumi tanítás szervezői egyszersmind a reformatio kiváló bajnokai voltak. Midőn a reformatio hazánkban is elterjedt, városok és főurak versengtek egymással, hogy a németországi reformatio mintájára gymnasiumokat állítsanak fel. Az ágostai hitvallású evangélikusoknak 20 nagyobb és 30 kisebb városban volt gymnasiumuk és vagy 20 helyen tartottak fenn mágnás családok evang. latin iskolákat. A vallásos szellem volt tehát a gymnasiumok létrehozója és feladatuk volt a humanismus segítségével oly műveltséget nyújtani, melyet a vallás szentel meg. A főtantárgy a vallástan volt és a tanítást a legkisebb részletében is a vallásos szellem hatotta át, és hogy ezt a czélt annál biztosabban elérjék, tanítókul kevés kivétellel olyanokat alkalmaztak, kik theologiai szakoktatást is nyertek. Mária Terézia koráig, az első «Batio Educationis» (nevelési tervezet, 1777.) megjelenéséig hazánk gymnasiumai kivétel nélkül felekezeti iskolák, tehát a vallásos élet első rangú ápolói voltak. A klasszikus műveltség által nyújtott formai szépet a vallástan töltötte be valláserkölcsi tartalommal. A Jezsuita-rend feloszlatása után megjelenő első «Batio» helyezi először a tanügyet és így a gymnasiumokat is állami felügyelet alá és rendezi azt először országosan. Az óta a gymnasium sokféle kísérletezésnek volt színhelye, sokféle czélnak állt szolgálatában. II. József jó tisztviselőikar nevelését tette feladatává, a II. Batio Educationis (1806.), a nemzeti nyelvet is felvette a gymnasium művelési eszközei közé. Az absolut hatalom «Entwurf»-ja (1849-ből) a német nyelvet akarta a tanítás nyelvévé tenni, és felállítá a reál_