Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
áö látogatták az osztályokat s őrködtek, hogy tanulók s tanitók teljesítsék kötelességeiket.»1 A jezsuitákra tudvalevő dolog Sturm hatása. 0 maga említi rólok 1565-ben : «Megnéztem iskolai gyakorlataikat, tanításaik módszerét s elveit s mindez oly közel áll a mi szabályainkhoz, hogy a mi forrásainkból látszik mentettnek».2 3 Külömben Melanchton, Sturm s még mellettük Trotzendorf nemcsak ebben, hanem általában az iskola egész szervezésében is mintául szolgáltak a mieinknek.8 Jóval fontosabb szerepet játszott azonban az iskolák életében a nyilvános vizsgálat. A Eatio körülményesen meghatározza megtartásuk módját, a mely a főbb pontokban összevág azon szokásokkal, melyek a jezsuitáknál s a protestáns felekezeteknél divatban voltak. Effajta vizsgálatot évenként 2-őt rendel a Eatio a téli és nyári félév végén: április és szeptember hónapokban. Az akadémiákra s az egyetemre külön intézkedések voltak. Az időtartam nem volt meghatározva, mert a mint a Eatio mondja : «Id pendet potissimum a numero juvenum, tentamen subeuntium». A vizsgát az igazgató, a prsefectus rendezi. E végből gondoskodik, hogy úgy a tanulók szülei, mint a helység vagy város s környékének kitűnőségei meghivassanak, továbbá kihirdeti a vizsgálatok napját az egyes osztályokban is. Megelőző nap az osztályokat buzdítgatva sorba járja. A vizsgálatot ünnepélyes isteni tisztelet előzi meg, a melynek végeztével a tanulósereg könyveivel s füzeteivel az intézetbe vonul. A vizsgálatok után az igazgató újra bejárja az osztályokat, a magukat kitüntetteket megdicséri, a többieket utánzásra serkenti; végül hálaadó isteni tisztelet zárja be a vizsgálatok sorozatát. A protestánsok, kivált a 17. század utolsó felében bekövetkezett üldözésekig, mig intézeteik nagy számú pártfogóknak örvendve erősen fejlődtek, hasonlóan, de még nagyobb ünnepélyekkel tartották e vizsgálatokat. Egy ilyet ír le Hörk József az eperjesi iskola történetében,4 * a melyet 1667. okt. 10—12. tartottak Eperjesen. Megelőzőleg meghívták a pártfogókat: Északmagyarország nemességét s királyi városait, a nemesek közt p. o. a nagytekintélyű 1 Molnár idézett munkája, p. 80. 2 Idézi Molnár A. u. o. p. 125. 3 Molnár i. m. p. 65, 104, 2-ik jegyz. 105, 107—117. Késmárki lyceum tört. p. 12, 13. A gymn. története a debreczeni ev. ref. kollégiumban, p. 7—14, 44. — 4 p. 25—27.
