Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
14 gálatot az intézetek komolyan nem veszik, a tanulók ismeretben ugyan nem, de évben s osztályokban tovább haladnak. «így szorítja le a concursus intézménye a tanítást néha siralmas színvonalra s így ver gyökeret a nagy erkölcsi corruptio, melynek következménye a szerencsét próbáló szellemi proletárság elszaporodása».1 Maguknál a versenyző tanulóknál egy időben azt tapasztalták, hogy a győzelem kedvéért egy-egy jelesebb tanuló önként ismételte az osztályt, a mi oly nyilvánvaló visszaélés, hogy szigorú tilalommal kellett elejét venni. Jóllehet a concursussal járó ilyen s hasonló bajokat a nemzet egy része jól látja, az intézmény népszerűsége oly nagy, hogy átalakítására gondolni sem lehet.2 3 A franczia vizsgaügynek eme rövid ismertetése is világosan mutatja, hogy az iskola s ezzel együtt a közjó érdekei már kezdetben is, de később is megkövetelik a magasabb életpályákra törekvők szigorú megrostálását. Hogy ez vizsgálattal történjék, indokolttá teszik ez ország különleges viszonyai; míg jobb, élet- teljesebb szervezetnél, mint pl. a németnél, e czélra külön intézkedések nem volnának szükségesek, ámbár megvannak. De erről később ! Németországban már a 16. században, a mely kor a jelenlegi rendszer alapja, szükségesnek tartották az iskolai vizsgálatokat, sőt már bizonyos ünnepélyekkel kötötték egybe. Eendesen két vizsgálatot tartottak, Sturm azonban csak egyet rendel. Az ő intézkedései e tekintetben is jelentékeny hatással voltak még a jezsuitákra is, kik viszont a prot. iskolaügyre gyakoroltak befolyást.8 Comenius az év végén ünnepélyes, njdlvános vizsgálatokat kivánt. Évközben a tanulók hetenként egymást vizsgálták, havonként egyszer a rektor vizsgált, évnegyedenként az iskola egyik elöljárója a rektorral.4 5 Egy végső vizsgálatot is kíván annak kipuhatolására, vájjon a növendék elég érett-e az egyetemi tanulmányokra. Ez utóbbi követelményt a magdeburgi 1658-ki tanterv is átvette tőle.6 Francke 1 Fináczy: i. m. p. 215. 2 Encyklop. des ges. Erz. a. Unterrichtswes. II2. p. 602—603 s. v. Frankreich ; Fináczy, i. m. p. 174. 3 Encyklop. d. ges. Erz. nnd Unterrichtswes. VIII2. p. 110. s. v. Schulleben. 4 Schiller: Geschichte der Psedagogik, II. Aufl. Leipzig. 0. E. Beistand, 1891. p. 183. 5 Schiller: U. o. p. 190.
