Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894
93 Közlemények és Egyetemes Philologiai Közlöny czímü folyóiratokba s dolgozótársa a Pallas Nagy Lexikona czimü vállalatnak. — Ráth Arnold-tól megjelent egy tanulmány Földünk belsejéről és Magasságmérés thermométerrel czímü közlemény a Természettudományi Közlöny-ben. — Scholtz Albert és Ráth Arnold-tói megjelent a Mathematikai és physikai földrajz második kiadása. — Dr. Tóth Kálmán nehány bírálatot írt a Philologiai Közlöny-be. — Weber Rudof-tói megjelentek : Olaszországi úti vázlatok, tizenkét tárczaczikk a Karpathen Post-ban. A pünkösdi szünetet a tanulók egy része ez évben is arra használta fel, hogy testedző és léleküdítő utazással ismereteiket gyarapítsák. Ez évben Eátz László és Góbi Imre tanárok vezetése mellett az Aldunára rándult le 22 növendék. A tanulók száma volt ez iskolai évben 433. Az 1893—94-iki isk. évvel tanintézetünk azon időszaka, mely a gymnasiumunk teljes nyolcz osztályú főgymnasiummá történt megalapításától az államsegély igénybevételéig terjed, befejezéshez jutott. Az 1883-iki középiskolai törvény s ennek alapján kiadott miniszteri tanterv, melyhez az egyetemes gyűlés is kénytelen volt tantervét a lehetségig alkalmaztatni, újabb nagy terheket rótt középiskoláinkra. A tanszereket, a tanárok számát szaporítani kellett. A pesti nemes egyházközség egy évtizeden át küzdött, nagy anyagi erőfeszítéssel munkálkodott, hogy főgymnasiumát a törvény és kor igényeihez megkívántatólag fejleszsze. Midőn azonban e küzdelemben végkép kimerült, s tanárai fizetésének emelésére s a gymnasium egyéb szükségeinek, s az intézet épületének czélirányos átalakítására fedezetet minden áldozatkészsége mellett sem talált, kénytelen volt a törvényben gyökerező joga alapján az államsegélyt igénybe venni. Nem lehet tagadni, hogy ez által az egyház autonom jogai némi megszorítást szenvednek, a mennyiben öt tanár kinevezése, habár az iskolafentartó hatóság ajánlatára és felterjesztésére a miniszter nevez ki, s hogy intézetében az állami tantervet kell behoznia, s így az intézet individuális fejlődése is korlátoltatik: mindazáltal a szabad gondolkodásban nyilatkozó protestáns szellem, mely iskoláinkat a múltban is a cul- turalis téren hatalmas tényezőkké tette, intézetünkben ezután is megmarad, s úgy a fentartó hatóságtól, mint a jelen és jövő tanári testülettől híven és állhatatosan ápoltatni fog, s igy főgymnasiu- munk mégis el fogja érni azon czélt, hogy egyházunkhoz buzgón