Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894

7t>

nek tárgya a physika és a chemia a positiv philosophia rendszerében; továbbá a «Természettudományi Közlönyben» egy tanulmány a villámhárítóról és több apróbb közlemény ugyanott és a • Pótfüzetekben». — Scholtz Albert-tői megjelent egy terjedelmesebb ismertetés a «Hernád és mellékvölgyeiről Iglótól Margit- falvig» a «Kárpátegyesületi Évkönyv» XV. füzetében. — Weber Rudolf-tól két hosszabb tréfás költemény jelent meg szepesi tájszólásban.

A tanuló ifjúság száma volt ez isk. évben 426.

Az 1888-—89-ik isk. év második felében siílyos csapás érte gymnasiumunk at. Dr. Ormay Lajos, ki 1888 nov. 21-kén az egyházi előjáróság jelenlétében, a főgymn. tanári testületé és növendékei előtt ünnepélyes székfoglaló értekezését megtartotta, melyben a mathematikának a többi tudományokhoz való viszonyáról s a tanításában követendő módszerről ép oly alaposan, mint lelkesen értekezett, — 1889 máj. 5-kén az esteli órákban maga vetett véget nagy reményekre jogosító ifjú életének. Még életének 28-ik évét sem töltötte volt be, mikor magát e végzetes lépésre elszánta.— Ormay Lajos született 1861 aug. 14-kén Liptó-megye Kis-Palugya községében. Az első oktatást édes atyjától, Ormay Ármin főgym- nasiumi tanártól nyerte, majd a selmeczbányai gymnasiumban 6 osztályt végzett, s innen, kivált a német nyelv elsajátítása végett Nagy-Szebenbe ment, hol a 7. és 8. osztályt végezte s 1879 junius havában az érettségi vizsgálatot kitűnő sikerrel állotta meg. Felsőbb tudományokban való tovább képzése czéljából 1879-ben a a budapesti tudományos egyetemre jött, hol a 4 évi tanfolyamot a legnagyobb buzgalommal végezte. Az 1882 —83-iki tanév folyamában a mennyiségtanból, mint főtárgyból és a physikából, mint melléktárgyból, a tanári vizsgálatot kitűnő eredménynyel tette le. Az 1883—85. éveket a kir. gyakorló iskolánál mint rendes tag tölté, honnan, kitűnő bizonyítványainak s tanárai meleg ajánlatának alapján egyházközségünk az ez alatt megüresedett mathe- matikai tanszékre hívta meg. Mint ilyen nyájas, de erélyes modorú, széles terjedelmű, alapos tudománya, szerencsés tanítási módszere által nem csak a tanártársak szeretetét, becsülését és az egyházi elöljáróság teljes megelégedését vívta ki magának, hanem tanítványaiban is képes volt a ragaszkodó bizalmat személye iránt felkölteni. Végzetes és lélektanilag is rejtélyes halála előtt egy végső iratában 100 frtos alapítványt tett a főgymn. legjobb mathe-