Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894
6 A pesti evang. egyháznak Schwartner Márton egyetemi tanár, kivel ismeretségben állott, melegen ajánlotta. Schwartnernek nem volt oka pártfogoltjáért pirulnia. A classicus nyelvekben alapos készültsége mellett, a hazai nyelvek közül a magyar, német és tót nyelven egyformán beszélt. Mint tanító teljesen megfelelt a benne helyezett bizalomnak s híven valósította meg az oltár előtt történt ünnepélyes beigtatása alkalmával tett azon ígéretét, hogy legjobb tehetségei szerint iparkodni fog az egyház és az iskola javára működni. Később, mint az egyház és egyetem levéltárnoka, s a német gyülekezet jegyzője évek során át hasznos szolgálatokat tett egyetemes és szűkebb egyházának. Ismereteit irodalmilag is érvényesítette. Számos értekezésen s emlékbeszéden, s kisebb, a pesti egyház és iskola történetére vonatkozó iratain kívül, legfőbb müve «Népszerű földrajzi oktatás» czímű volt. Kányának első évi vizsgáján (1822 julius 30.) Mária Dorottya főherczegnő is jelen lévén, az iskola iránt lelkesedését azzal fejezte ki, hogy annak czéljaira azonnal 300 forintot adott át azon ígérettel, hogy évenkint hasonló összeggel fog az iskolai költségek fedezéséhez járulni, mely nagylelkű adományt évenkint ki is fizettette 1845-ig, t. i. mindaddig, míg a budai gyülekezet a pestitől külön nem vált. Kriek Sámuel, a ki nem csak tanító, hanem az egyház orgonistája is volt, 1823-ban meghalt. Gyülekezetünk atyái az elemi oktatás nagy fontosságát méltányolván, közadakozás útján, egy külön kántori és orgonistái hivatalt állítottak fel azon kötelezettséggel, hogy a kántor az iskolában csak mint énektanító működjék, a mint az mai napig is történik. Az elhalt Kriek helyébe pedig, az első t. i. elemi (donatista) osztályba tanítóúl a lőcsei származású Kaufmann Károly választatott meg. Az 1823-ik évben a Schedius által nagy buzgósággal és ügyességgel vezetett tanügy terén újabb haladás történt. Megnyittatott a humanitási osztály (a mostani Y. és VI. osztály). A szülők közül ugyanis többen, kik fiaikat felsőbb tudományokban is óhajtották képeztetni s így kénytelenek lettek volna azokat távol fekvő evangélikus, vagy helybeli kath. intézetekbe küldeni, hogy fiaikat minél tovább saját gyülekezetük iskolájában tarthassák, adományozások és adakozások gyűjtése által tették lehetségessé a humanitási osztály felállítását. A humanitási tanszékre az egyház a tályai születésű Halubka
