Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894
68 (lásd az 1881—82. évi értesítőt). Közbejött akadályok s br. Kad- vánszky Antal egyetemes felügyelő elhunyta miatt azonban az új tanterv végleges megállapítására csak 1884-ben érkezett meg az alkalom. Az új egyetemes felügyelő br. Prónay Dezső 1883-ban felszólította az evang. gymnasiumok tanférfiait, hogy a tanterv és az érettségi vizsgálat új szervezése iránt véleményüket az 1884. január 14-én tartandó ev. nagy bizottság elé terjeszszék be. Tanári testületünk a tantervre nézve az 1882-ik évi megállapodásához ragaszkodott, a mit csekély módosítással a bizottság és ugyanazon évi egyetemes gyűlés is elfogadott. E tanterven később azon módosítás történt, hogy a harmadik osztályba, mint az állami tantervekben is, fölvétetett Magyarország története is. E tanterv van életbe léptetve gymnasiumunkban mostanáig. — Az érettségi vizsgálatnak újjászervezése iránt is összeállította véleményét a tanári testület. Ezen véleménynek sarkalatos pontja az volt, hogy az érettségi vizsga jellemét nem a felkarolt anyag mennyisége, hanem az ennek körén belül állítandó kérdések természete képezi s a tanári testület minden tantárgyból számos ilyen kérdést fogalmazott is. A vélemény kiterjeszkedett azonfelül az érettségi vizsgálat megejtésének gyakorlati módozataira is. Az ev. nagybizottság tárgyalásai alapjáúl főgymnasiumunk ezen véleményét fogadta el, de igen nagy módosításokat tett rajta, elejtvén nevezetesen a kérdés — állítás problémáját. Azonban ezen szabályzat szerint érettségi vizsgálatot nem tarthattunk, mert az 1883-ik középiskolai törvény alapján 1884 ápril 23-án megjelent az érettségi vizsgálatokat szabályozó miniszteri utasítás, melynek egyik lényeges intézkedése, hogy az érettségi vizsgálatok a miniszter által kinevezett kormánybiztosok jelenlétében, az utasítási szabályok értelmében tartassanak meg, s így mi is kénytelenek voltunk már az. 1884-iki érettségi vizsgálatokat a miniszteri utasítások értelmében megtartani, mely intézkedés mai napig fennáll. Mint minden évben a gymnasium újra szervezésétől, 1884-ben is a tanári testület több tagja foglalkozott irodalmi működéssel, így Böhm Károly-tói megjelent: «Az ember és világa» czímü phi- losophiai kutatásainak első része: Dialektika vagy Alapphiloso- phia. Azonkívül szerkesztette a «Magyar Philosophiai Szemlé»-t, melybe több czikket írt. — Scholtz Albert-tői megjelent Földrajzi tankönyve harmadik részének második kiadása. — Pecz Vilmostól több könyvismertetés jelent meg az «Egyetemes Philologiai
