Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894

03 Deutsche Dichtungen czímű költeménygyüjtemény és Zipser Volkshumor czímü tanulmány. — Elischer József-tői megjelent: Q. Horatius Placcus satyrái, iskolai használatra magyarázva és Q. Horatius Flaccus epistolái, iskolai használatra. — Fröhlich Róbert-tői megjelent: Curtius Ernő a görögök története, II. rész. — Böhm Károly-tói megjelentek bölcsészeti czikkek a lipcsei Phi­losophische Monatshefte és a Havi Szemlé-ben. Mióta a teljes nyolczosztályú fögym. fennáll, először adta magát elő azon körülmény, hogy az 1879—80-ik isk. évben a tanári kar személyzetében semmi változás sem történt. A mellék­tantárgyak tanítóin kívül ugyanazon 11 rendes, 2 segéd- és 1 póttanár működött a gymnasiumhan. Miután az egyházi választ­mány határozata folytán az első osztályba csak korlátolt számmal lehetett tanulókat felvenni, a tanulók száma mégis 482-re (10-el többre, mint az előző évben) emelkedett. A tanárok irodalmi működését illetőleg az 1879—80-iki isk. évben Lehr Albert-tői megjelent: Arany Toldija nyelvi jegy­zetekkel iskolai használatra és Arany Toldija bő nyelvi és tárgyi magyarázatokkal. — Pecz Vilmos-tói megjelentek bírálatok és ismertetések a Philologiai Közlöny-ben s egy bírálat a Tanáregy­leti Közlöny-ben. — Scholtz Albert-tői megjelent: Földrajz, a gymnasiumok használatára, I. rész: Magyarország és a földközi tengert környező országok. Az 1880—81-iki tanévben a tanári testület személyzetére vonatkozólag azon változás állott be, hogy dr. Pecz Vilmos, ki az egyház megelégedésére három évnél tovább működött mint segéd­tanár a főgymnasiumban, az 1880-ik évi decz. 8-án tartott köz­gyűlés által rendes tanárrá választatott. Az egyház a tanárok iránt jó indulatát ez évben az által tanúsította, hogy 1880 szept. 1-től visszamenőleg beszámítva az intézetnél töltött éveket, 50 frtos kárpótlékot szavazott meg a rendes tanárok számára. Az 1881—82-iki tanévben előfordult események között első helyen kell említenünk azon veszteséget, melyet intézetünknek dr. Kari János rendes tanárnak halála okozott. Bár az iskolai év elején kezdett betegeskedni, működését mégis október végéig foly­tatta, a midőn ereje végkép megtört s kénytelen volt munkáját félbeszakítani. A felgyógyulás reményében várta a tavasz köze­ledtét, de 1882 január 25-én hirtelen bekövetkezett halála meg­hiúsította reményét s véget vetett tevékeny életének. Temetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom