Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894

A bér 8-án megbízta Schedius Lajost, az iskola-felügyelőt, hogy az-, elemi felsőbb osztályhoz csatolandó két évi latin tanfolyamra ké­szítsen javaslatot. Schedius oly buzgón járt el megbízatásában, hogy nehány nap múlva (1816 decz. 16.) tartott egyházi particularis. (választmányi) gyűlésen beterjesztette a tanrendet. E szerint elha­tároztatott, hogy a latin nyelv az iskolában facultative tanítandó, a tanítást imával és rövid énekkel kell kezdeni és végezni. Ezen határozat volt azon mustármag, melyből a főgymnasium terebé­lyes fája kinőtt. Hogy ezen terv keresztülvihető'legyen, a leányoknak a fiúk­tól való elkülönzése, vagyis egy leányiskola felállításának szük­sége állott elő, a mit a gyülekezet tagjai szintén kívánatosnak tar­tottak. Habár a gyülekezet áldozatkész hívei és a gyülekezeten kívül álló buzgó előkelő hitsorsosok a templom- és iskolaépítésre, sőt az iskola-alapra sok ezer forintot adakoztak: az egyház eddigi anyagi ereje mégis csekély volt egy leányiskola felállítására. Ezen terv kivitelét a leánynevelés iránt érdeklődő és buzgó nők vállalták magokra. Egész csendben egy nőegyesület alakult, mely már az 1817 julius 11-dikén tartott egyházi közgyűlésnek e leányiskola életbeléptetésére részint készpénzben, részint kötvé­nyekben 20,000 frtnyi tőkét adott át. A leányiskola 1818-ban felállíttatván, a fiú-iskolában meg­kezdetett a latin nyelv tanítása, mint első lépés a gymnasiumi oktatásra. E tantárgy tanítása Hoffmann Pétejre, az elemi iskolák igazgatójára bízatott. Hoffmann Péter született Felső-Nánán, Tolna­megyében, 1790-ben. Tanulmányait a pozsonyi evang. lyceumban végezte. Korábbi életkörülményei nem ismeretesek. Mint tanító az elemi iskolában 1814 óta működött. Hivatásában rendkívüli buzgalmat és szorgalmat fejtett ki. Az ő és Schedius Lajos iskola­felügyelő érdeme, hogy a pesti evang. egyház iskolája volt az első a hazában, melyben a híres Pestalozzi elvei először alkalmaztat­tak. Hoffmannra a latin nyelv behozatalával nagy feladat várt. A kétosztályú, de három évfolyamra tagozott elemi iskolában, különböző korú növendékeket kellett oktatnia, s a második osz­tályban az értelemgyakorlatokon s vallástanon kívül, a latin nyel­vet, az ókori régiségeket és az ókori földrajzi latin nyelven, a természet- és földrajzi magyar nyelven, a többi tantárgyakat, melyek között népszerű logika és algebra is volt, német nyelven

Next

/
Oldalképek
Tartalom