Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894
A BUDAPESTI ÁG. HITV. EV. FŐGYMNASIUM TÖRTÉNETE BEVEZETÉS. Nehéz küzdelmek s számos akadály elhárítása után alakult meg az első ág. hitv. evang. egyházgyülekezet hazánk mostani székes fővárosában. Buda vára az ellenreformatiónak a protestánsokra nézve gyászos időszakában (1686 szeptember 2-án) foglaltatván vissza a töröktől, az ellenreformatió hívei s I. Leopold kormánya gondoskodtak arról, hogy Buda és Pest királyi városokban, mint az több törvényhatóságokban is történt, protestánsok polgári, birtok- és hivatalviselési joggal ne bírhassanak, sem akadémiai méltóságokra ne juthassanak. I. Leopoldnak 1703-ban kiadott diplomája, Budának és Pestnek régi privilégiumait megújítja^ a protestánsokat a két városból kitiltja. Ily szellemben működött az ellenreformatió Leopold utódai alatt is. III. Károly országlása idejében, midőn az 1715-iki országgyűlés által a vallási ügyek elintézése tárgyában kiküldött országos bizottság 1721-ben Pesten tartott tanácskozást, e bizottság protestáns tagjainak, hivatkozással Leopold fennebbi diplomájára, a két város kebelében még a magán isteni tisztelet sem engedtetett meg. Mária Terézia pedig még 1778-ban is hivatkozott I. Leopold 1703-iki diplomájára, midőn az evangélikus Beleznay tábornoknak nem engedte meg, hogy az anyai házat Pesten, mint örökös, birtokába vehesse. Csak a szabadelvű II. Józsefnek 1781-ben kiadott türelmi rendelete törülte el Budának és Pestnek, valamint a többi hazai királyi városoknak is régi privilégiumait, s e szerint a protestánsok hazánk jelenlegi fővárosában is letelepedhettek, polgár-, hivatalviselési s birtokjogot nyerhettek. Ennek következtében iparosok, kereskedők s másrendű evangélikusok csakhamar letelepedtek a két testvérvárosban. Sőt az uralkodó még egyetemi tanárokul is kinevezett két ág. hitv. evang. tudóst, Werthest t. i. és Schwartner Mártont. Értesítő 1894—1895. évrul.
