Evangélikus gimnázium, Budapest, 1891

17 hagy kielégíttetlenül, a mennyit életében pótolni volt képes. E hiányok helyein vérzik a szív és sebeit sokszor teljes lehetet­lenség behegeszteni; folyik a fájdalom patakja, mint az elbű­völt fáknak vére a jeruzsálemi erdőben.* A szeretet ingadozásainak természete tehát a szeretet álla­potának fejlettségétől függ, emez pedig viszont az öntét fejlett­ségi fokára utal minket. Az öntét fejletlenségével a szeretetnek, vagyis a consolidatio tudatának gyengesége, s így az indulatok és vágyak túluralma jár; ellenben a fejlett öntétet összes ösz­töneinek fejlettsége, az énnek elmélyedése kialakult világába s %z én önkényének uralma világa felett jellemzik. A szeretet ki- billenése ennélfogva természetszerűen az indulat és a vágy irá­nyába vezet s minél gyengébb az öntudat és hiányosabb az öntót fejlettsége, annál erősebbek a kibillenések vagyis egyfelől az indulatok, másfelől a vágyak, a mint a gyermekek és vagy értel­mileg vagy énileg fejletlen (féktelen) emberek viselkedése bizo­nyítja. A processus lélektani szálai pedig a következők. Az én a kifejlett ösztönöket (minden irányban) birtokába vette, ebben nyugalmát találta s annyiban, beléjök elmélyedve, magát mint öntétet élvezi. Ezen állapot a szeretet. A mint már most ezen harmónia én és nem én között lazul, vagy változik vagy meg­szűnik, az én állapota is változik; még pedig a pótlék elvesz­tése első sorban a depressio irányában hat s keletkeznek az indulatok patkójában észlelhető ősindulati fokozatok, melyekben egyfelől az indulat, másfelől a vágy formái tűnnek szemünkbe. Ezen ősindulatok azonban a kisérő okokkal együtt lépvén az ön­tudat elé, az ősindulatok sajátságos színezetű, complex indulatok képét mutatják, a melyeket mint socialis és sympathetikus indu­latokat ismerünk. A szeretet ingadozásait azért formai és tar­talmi tekintetben kell levezetnünk, hogy eddigi tanunk igazsága részletekben is megbizonyosuljon. Ennek eszközlése czéljából először is meg kell különböztet­nünk azon ingadozásokat, melyeket a szeretett tárgy maga okoz, azoktól, melyek a szeretett tárgy változásait okozó más tárgy képével szemben énünkben keletkeznek. Másodszor pedig az indu­latok tartalmi színezetén kívül azok formai lefolyását is kell szem­* Torquato Tasso. Jeruzsálem felszabadítása. XIII. 40. Értesítő 1891—1892. évről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom