Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889

7

Herodotos maga fordult meg e helyen. Ezt sem a forrás leírása, sem az eretriaiak nyelvére vonatkozó megjegyzésből nem tűnik ki. A forrás valamint a kút leírásába nincsen semmi a mi autopsiára vallana; a ki valaha gémes, ostoros kutat látott, vagy a kinek ilyen kútat szóval magyarázták, az máskép, mint a hogyan Herodotos, nem is szólhat róla, és a mit inkább epikus stílusának lehet tulajdonítani, azt magyarázói ez esetben autopsia eredményének veszik. De nem is olyan nagyon sikerült ama forrás leírása, mert épen az nincsen elmondva benne, a mi legérdekesebb, hogy miképen válik külön a földi szurok a sótól, és e kettőtől az olaj. Nekem úgy látszik, hogy Herodotos még téved is e dologban, midőn azt állítja, hogy só is van a forrásban; tudtommal a naphta-forrásokban nincs is só, tehát ezt nem láthatott Herodotos akkor sem, ha ott volt. Különben nem is volna oka, hogy miért tette volna meg külön az utat ezen forráshoz ; ha már valamit meg akart tekinteni Kissia földjén, akkor már csak érdemes lett volna Susát megtekinteni, valamint az abban lévő királyi palotát; ezt a várost pedig nem látta, nem is úgy beszél róla mint a ki látta.

De másért minek is tett volna meg akkora utat? Hogy egy petroleum-forrást megnézzen? Vagy, hogy a fogoly eretriaia- kat meglátogassa? Susa kedvéért nem vállalta magára a hosszú út fáradalmait, a forrás kedvéért sem, tehát csakis az eretriaiakat kívánta felkeresni. De mit is mond ezekről ? Csak azt, hogy hova telepítette őket Dareios, hogy az ő idejéig bírják ama földet, és hogy nyelvűket híven megőrizték. Többet nem tud róluk mondani, és ■épen ezért kár volt őt idáig utaztatni, -—■ ha ugyan szavaiból azt szabad kideríteni, hogy az eretriaiakkal beszélt. A kikkel ő beszélt, ;éc kó^oo? v'Xüsv — azokról ki is jelenti azt, nem bízza az olvasóra, hogy maga találja el; s miután nem dicsekszik azzal, hogy ama szerencsétlenül járt hellénekkel szóba állt, felesleges is azt ráfogni. Hallotta valakitől, valószínűleg kereskedőtől, — semmi esetre sem touristától, — hogy hová vannak telepítve az eretriaiak, mennyire esik Arderikka Susához, s hogy még megtartották azok ősi nyelvűket ; fel is használta szokásához képest ezen egynéhány adatot kellő helyen — és azt magyarázzák ki belőle, a mi Herodotos esze-ágában ;sem fordult meg.

Ennélfogva a történetíró keleti útját kissé meg kell rövidíteni. Miután szavaiból nem tűnik ki, hogy Susáig, illetőleg Arderikkáig jutott, azt a helyet kell keresnünk, mely a királyi út mentén leg-