Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889

17 csak azon kapukon lehetett, melyek e két falban az utczák végén vol­tak. Azt nem veszi észre H., hogy az ilyen fal képtelenség, mert szer­felett megakasztotta volna a folyón való közlekedést a mire oly nagy­kereskedelmi városnak, minő Babylon volt, felette nagy szüksége volt; azt sem tekintette, hogy ilyen erős fal fenállása esetén, Kyros hiába ásatott volna új medret a folyónak, hogy a városban lévő kiszárad­ván, bemehessen ezen. Ha csakugyan így lett volna a folyó partja megerődítve, akkor teljesen lehetetlen lett volna, annak medrébe benyomulva a vízennyős, süppedős parton felkapaszkodni és így a falat megmászni. Ezen parti falon kívül Herod, szerint1 a város mindegyik felében külön még egy-egy fal volt, keskenyebb ugyan mint a külső, de nem sokkal gyengébb ; az egyik a királyi palotát kerítette körül, a másik Bel templomát. Arról, hogy a két fal, ha nagyságra hasonlított a külsőliez, valóságos pazarlása a nehezen készíthető téglaanyagnak lett volna, nem szólunk, hanem csak a királyi palotáról és a Bel templomáról. A palotáról Berossos2 is szól, valamint Diodoros is.3 Az első író szerint Nebukadnezar építette, ez utóbbi pedig, jobban mondva Ktesias, azt beszéli, hogy Semiramis hét palotát épített egyiket a folyóhoz keletre, a másikat nyugatra. Tény az, hogy mind a palota, mind a Bel temploma a folyó balpartján állott; 4 igaz, hogy volt a jobbparton is egy kisebb palota, melyet Neriglissar épített, de lia csakis egyet ismert az író, vagy csak egyről hallott, akkor bizonyo­san a nagyobbik volt ez, nem pedig a kisebbik. Ebben a részben helyesebb Ktesias adata, a ki mindkét palotát ismeri, habár mind­kettőről azt képzelte, hogy Semiramis építtette. Bel temploma, a mint Bawl, állítja, a palotához éjszakra feküdt, azon a helyen, melyet jelenleg «Habil»-nak neveznek az arabsok; a meglévő romnak hossza délen 219 angol yard, éjszakon 200, a mi körülbelül az egy stádiumnak megfelel, melyet Herodot említ. Egyébként nem lehet a mostani romot Herod, leírásával összeha­sonlítani, mivel annak csak alsó építménye maradt meg, emelete pedig nincsen; ekként meglehet, hogy ama leírás megfelel a való­1 I. 181. 2 Fr. 14. ed. Müller. 3 II. 8. 4 L. Bawlinson H. a Hérodotoszhoz. II. p. 570. kk. Értesítő 1889—90. évről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom