Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
30 termett, ha hosszabb időn át benne nem termesztetett, abban megint szépen prosperál. Az ez irányú tapasztalat azt bizonyítja, hogy a különböző növények a talajt alkatrészeire nézve, szükségletük különféleségéhez képest, külömbözőkép merítik ki, minnél- fogva rationalis oka lett a váltógazdaságnak. Ugyancsak az ez irányú tapasztalat bizonyítja, hogy a folytonos termelés a talaj termőképességét apasztja és pedig azért, mivel a növények által felhasznált alkatrészei, a felbasználtatás ideje alatt a talajban működött cbemiai és physical erők által kellő mennyiségben nem pótoltathattak. A talajnak tehát időre van szüksége, hogy a benne termesztett növényzet által kiaknázott anyagokat megint pótolja és új, kellő táplálásra megint alkalmatos legyen. Ezen tapasztalat rationalis oka a termőföld időközönkénti parlagon hevertetése. Mindezekkel szemben a gyakorlati gazdaság azt is bizonyítja, hogy egy és ugyanazon talajban egy és ugyanazt a növényt is, kielégítő sikerrel többszörös egymásutánban termeszthetni és így a termőföldnek gyakori pihentetését is kikerülhetni, ha mesterségesen egyenlítjük ki a talaj azon anyagokban való vesztességét, a melyeket a benne termesztett szervezeteknek juttatott. Ezen tapasztalat rationalis alapja az okszerű trágyázásnak, a mely útján, vagy közvetlenül szervetlen anyagok által pótoljuk a talaj ilyenekben szenvedett vesztességét, vagy szerves anyagokat adunk a talajhoz, korhadó, azaz oly alakban, hogy kellő időben beállott végbomlásuk folytán valóban pótolhassák is a talaj azon anyagait, a melyekben fogyatkozást szenvedett. Eövid pillantást vetve még a letárgyalt életszükségletekre és az ezek kielégítését czélzó életfolyamatokra, azon meggyőződésre jutunk, hogy tulajdonképen a szervetlen ország létalapja minden szerves életnek. A mint ugyanis láttuk a szervetlen ország kút- forrása azon anyagoknak, a melyekből a növények szervességüket képezik; szerves testtömegével pedig a növényi szervezet táplálója lesz az állati szervezetnek még akkor is, ha ez nem közvetlenül növényi, hanem állati szerves anyagokkal táplálkozik. Végre úgy a növényi, mint az állati szervezet összéletmüködése beszüntetésével szétbomlik azon anyagokká, a melyekből felépült és visszaadja azokat a természetnek, a melytől őket csak léte idejére mintegy kölcsönként bírta. Mindezekből, valamint azon körülményből, hogy az élet nem «egyéb, mint a szervetlenekre is befolyó chemiai és physicai erők
