Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
■28 között külömbség nincs, a mennyiben az alkotó elemek nem csak hogy közösek, banem a természet bárom országa ezek tekintetében ugyanazon chemiai és physicai erők hatása alatt is áll. A külömbség a maga lényegében csak az, hogy míg a szervetlenek alkotásában az alkotó elemek per juxtapositionem csoportosulnak, addig a szervesség képzésénél a per intussusceptionem való alakulást láttuk érvényesülni. A per intussusceptionem való alakulás alapja, szükségszerűsége a szerves világnak táplálkozása. A növényi szervezet táplálkozásánál főképen a szervetlen országra szorul, az állati pedig a szervetlenen kívül leginkább a szerves világra van utalva. Ennek megmagyarázó oka a növényi szervezet azon képességében rejlik, hogy szervetlen anyagokat szervesekké képes átalakítani, az állati szervezet pedig — ezen képesség hiányában — kiválóképen már szerves anyagokra van utalva, hogy életét fenntarthassa. A növényi szervezet ezen képességében egyrészt, másrészt az állati szervezet ezen képtelenségében rejlik alapja egymás közötti életkölcsönös- ségöknek, az egymás közti létföltételnek. A növényi szervezet szervetlen tápanyagainak szerves testtömeggé való átalakítása, mint már tudjuk, desoxydation alapszik, az állati szervezetet pedig, eltekintve a közvetlenül felvett szervetlen anyagoktól, melyek szervezetében nem oxydálódnak — a felvett szerves anyagokat oxydatio folytán teszi egyrészt szervezete testtömeggével hasonneművé, másrészt képez oly anyagokat, a melyek a szervezetből, mint reá nézve már hasznavehetetlenek, kiküszöböltetnek. Ez lényeges physiologiai ellentét a két szerves ország táplálkozásában, de épen ezen ellentétességük létföltételük. A növények ugyanis desoxydatio folytán nagymennyiségű oxy- geniumot tesznek szabaddá, míg az állatok a levegőnek, javarészt a növények desoxydatiója folytán képződött oxygeniumát élenyü- lósi életfolyamataikra felhasználva, oly anyagokat rekesztenek ki, melyek, miként a víz, szénsav, amoniak vegyek és sórészek, megint a növény életfennmaradhatásának biztosítékát magukban hordozzák. A növények tápanyagainak kútforrásairól szóló részben említettem már, hogy a növények óriási szénsavszükségletét csak kis részben fedezi az állatokból kikerült szénsav; ép úgy nem egyedül az állati szervezet által kiválasztott amoniak, víz- és sórészek azok, melyek a növényeknek ezen anyagokban való szükségletét fedezhetnék. Ugyancsak így állíthatni az állati szervezet oxygenium
