Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
A TÁPLÁLKOZÁS MINT A TERMÉSZET HÁLOM ORSZÁGÁNAK PHYSIOLOGIAI KAPCSA. A nagy mindenséget, e világot alkotó u. n. természeti tárgyakat kétfelé csoportosítjuk u. m. szervetlenekre és szervesekre. A szervetlenek körét teszik az ásványok, a szervesek körét mind az, a mi a növény- és állatország keretébe tartozik. A természeti tárgyaknak két nagy köre, a szervetlenek és szervesek között feltétlen határt szabni, megdönthetien külömbséget tenni már csak azért is lehetetlennek látszik, mivel mind a két kör alapját, anyagát a chemiailag ismert elemek teszik. Az alkotó elemekre nézve tehát megegyezik e két kör, habár mások is az elemek alkotta szervetlen és szerves vegyületek, illetőleg testek. De ha külömbség is van a szervetlenek és szervesek között, azért mégis csak ugyanazon chemiai és physikai erők hatása alatt állanak, — mié két látszólag oly felette eltérő körnek lényeges megegyezése. A legegyszerűbbnek és legtermészetesebbnek látszik, ezen állítás igazságát általánosságban belátni és érvényesnek elismerni; de már nehezebben felfoghatónak, sőt a lehetetlenséggel határosnak fogjuk ezen igazságot találni, ha ezt közelebbről tekintjük : akkor ugyanis a növényi és állati életműködések oly természetűeknek fognak feltűnni, a milyen életjelenségekhez foghatókat, annál kevésbé ezekkel megegyeztethetőket, a szervetlenek között találni egyszerűen képtelenség. A physiologia haladása, az e téren tett felfedezések hordereje épen azon igazság kiderítésében és ennek megczáfolhatatlan kimutatásában rejlik, hogy minden szerves — növényi úgy mint állati — és pedig még oly annyira fontos életműködés is, csak ugyanazon chemiai és physikai erők hatásának következménye, a mely erők hatásának alávetvék a szervetlenek is. Ezen erőknek hatása a Értesítő 1887/88. évről. 1
