Evangélikus gimnázium, Budapest, 1883
6 el. A protestáns türelemben megalakult államok nyújtották a szabad tudománynak az első menhelyet, a szorgalmas Hollandia, a higgadt Anglia, s Németország protestáns vidékei. De ha a lelkiismeret hitét senkiben nem bolygatjuk is, a tudománynál a kíméletlen kritikát írjuk zászlónkra s Lutherrel azt követeljük: «Lasset die Geisteraufeinander platzen». S a mit Luther idejében sejteni sem mertek, azon szabadsá- ságot, melyért Galilei börtönbe, Giordano Bruno a máglyára került, — e szabadságot mai nap tény gyanánt szemléljük magunk körül. A tudomány münden ága a szabad vizsgálódás gyümölcse; a szabad, elfogülat- lan vizsgálódás, mely nem tekint babonás előitéletekre, hanem csak az egyetemes ész örök törvényeire, mai nap többé nem engedmény s koldus alamizsna, melyet a hatalmas oda vethetne kegyelemből az elmélkedő tudósnak, hanem jog, többet mondok: erkölcsi kötelesség. 3 ha végig tekintünk a nagy gondolkodók, tudósok, művészek és állam férfiak hosszú során, lehetetlen, büszkeséggel magasra nem emelni fejünket, mikor a legnagyobbak közt mindenütt első sorban, csekély számunk dacára oly számosán, látjuk Luther felekezetének hiveit. Ott vannak a mathematikusok: Euler, Bernouilli, a nagy Gauss, az elegans Abel, az óriási munkaerejű Kepler; ott a történészek közt: Schlosser, Botteck, Banke, Curtius, Mommsen; ott vonul el előttünk a koszorús philosophusok hosszú sora: az egyetemes képzettségű Leibnitz, a rendszeres Wolff, a bámulatos Kant, a hajthatatlan lelkű Eichte, a költői Schelling, a dialektikusok legnagyobbika: Hegel, a finom boncoló Her- bart, az elkeseredett Schopenhauer; ott ragyog a német irodalom egén a fényes kettős csillagzat: Schiller és Goethe, hazánk felett őrködik Arany János mellett halhatatlan emlékű Petőfi Sándorunk; a művészetben : Holbein, Cranach, Dürer a festők; a zenében az orgona- fugák megalapítója Bach Sebestyén s a Bachok családja; ott az államférfiak sorában, hogy idegeneket ne említsek, hazánk legnagyobbjai között a szabad eszmék rettenthetetlen terjesztője: Kossuth Lajos. S hol keressük azon forrást, melyből a szellem eme kristályfolyói fakadtak ? Azon indításban, melyet Luther vallásos egyénisége adott a magára eszmélő emberi szellemnek! Azon férfiak, kik kölcsönös tiirelmességgel egymást szeretni tanulták, kiknek cselekedeteit a szabad tudomány vezérelte, a szabadság eszméjét végre a társas életbe is átvitték. Kötelességérzet és munkásság a protestáns elvnek egyenes folyományai s kötelesség és munka szabaddá teszi s függetlenné a férfiút. Luther korában a protestáns elv ezen ágának sem helye, sem ideje nem volt s azért Luther helyesen tette, mikor
