Evangélikus gimnázium, Budapest, 1883

ez is csali feltevés; bizonyságot a dologról csak akkor nyerünk majd, ha a nevezett gyűrűkben ásatások fognak eszközöltetni. Az itt netalán napfényre kerülő tárgyak—s kell, hogy napfényre kerüljenek — fogják a bizonyítékokat szolgáltatni. Ennyi a prsehistorikus korból. De a történelmi időben is nagy változáson mehetett át e vidék néprajzi képe. Ugyanis feltűnő, hogy — különösen a Szárpatak és Mészvölgy között, azután meg az egész Lőcs völgy hosszában — már régi időben a bányaipar virágzott. Bizonyságot tesznek árról a szádellői völgyben s a Mészvölgyben látható nyomai egy kezdetleges olvasztónak (a nép között még él a traditió keletkezéséről), de még jobban egy pár elhagyott régi rézbánya közvetlenül Barka felett s a Lucska vidéki régi vasbányák. Azon helyeknek, hol régi bányák léteznek, még most is — elferdített ugyan — de azért még felismerhető német elnevezései, mint: Yinkely, Thégart, Gehgrot, Langa stb. a mellett látszanak bizonyítani, hogy az itt munkálkodott bányásznép német volt. Hogy váljon nem-e csak a szomszéd bányavárosokból indul ki az itteni bányászat, még pedig onnan kiküldött bányászok által ? Mikor vi­rágzott az ? Mikor szűnt meg végleg, mert hosszú időn át teljesen szü­netelt ? Vagy ha —■ különösen Barkán, hol a németségnek legtöbb nyo­mára akadunk — német bányászok is laktak, mikor s mi okból vándorol­tak ki, mikor lett a Lucspatak völgye kizárólagosan magyar? erre vo­natkozólag sem a néptől, sem a most működő bánya- és kohótisztektől nem tudtam biztos adatok nyomába akadni. Hátra van, hogy e vidéket lakó nép jelenlegi állapotával meg­ismerkedjünk; tekintsük pedig először foglalkozását az anyagi téren mindannak legalább futólagos ismertetésével, a mire a nép munkálko­dása irányul — azután pedig szólunk a nép szellemi fejlődéséről és ál­lásáról, melyet a társadalomban s az államban elfoglal. Vidékünk népének legnagyobb része őstermelő. Ha az őstermelés egyes ágait s így először is a mezei ipart — még pedig a szó tágasabb értelmében — tekintjük, akkor úgy találjuk, hogy annak itt elegendő kedvező tere van, a mennyiben eltekintve nehány függőlegesen emel­kedő sziklafalaktól s egyes meredeken emelkedő sziklacsoportoktól, az egész terület termőföldnek nevezhető. Ide nem számítva a terméketle­nekké vált, de még mindig legelőknek csúfolt területeket — alig ha több mmt két százalék lesz az, a mi vidékünkön tényleg terméketlennek neveztetik. A földterület legnagyobb része nehány nagybirtokos kezé­ben van. A nagybirtokosok itt: a jászói prépostság, a rosnyói püspök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom