Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
folyón túl is fenyegető állást foglalni Alexandrossal szemben, és hogy ő képes még a legnagyobb akadályt, a folyót is, legyőzni. Maga Syrmos király is békét ajánlott a makedón királynak, melyet ez el is fogadott és melynek megerősítésére nem csak harcosokat állított a makadon seregbe,'1'1 hanem ajándékokkal is kedveskedett Alexandrosnak.b) Azon népek között, melyek a makedón király barátságát keresték, celták is voltak. Ezek Ptolemaios, Lagos fia szerint,c> az adriai tenger partján laktak, és némelyek véleménye szerint a skordiskok voltak, kikre azonban azért sem lehet gondolni, mert ezekről biztosan csak azt tudjuk, hogy későbben hol laktak, t. i. Mura, Száva és Duna partján, de Alexandras idejében hol tartózkodtak, arról nincs tudomásunk. Niebuhr azt hiszi,A> hogy a Noricumban lakó celtákról tesz Arrian említést, a mire csak azt kell megjegyezni, hogy Noricum határa nem érte a tengert. De nem is lett volna értelme, ha Noricumból érkezett volna követség a királyhoz, mert az e helyen lakó nép sokkal távolabb lett volna Álexandros hatáskörétől, hogysem oka lett volna a király be- rohanásától félni, mert mégis csak ezen egy indok bírhatta volna őket arra, hogy a király barátságát keressék. De távol is van Noricum a Moravához abban a tekintetben is, hogy ily rövid hadjárat híre oda juthasson, és hogy a celták elhatározhassák magukat arra, hogy követséget meneszzenek Alexandroshoz és hogy a követség meg is jelenhessen a királynál. A hadjárat, mint mondva volt, tavaszszal kezdődik; mire a gabona érik-— junius hóban — a makedón király már az alsó Dunánál felkeresi a gétákat, tehát alig három hónap alatt vége volt az egész vállalatnak; a celták pedig legkorábban május végén hallhatták meg, hogy a triballok megverettek, és igy aligha lett volna elég idő arra, hogy a királyt követségök által felkeressék. Egészen másképen áll a dolog, ha a celták közelebb laktak a háború színhelyéhez, úgy hogy7 egyrészt elég gyorsan megtudhatták Alexandras győzelmeit, másrészt félthették függetlenségöket is. — Az adriai tenger partján, és pedig hegyes, nehezen hozzáférhető vidéken laktak az iapodok, kikről más helyen kimutattam, hogy Nagy Sándor idejében már le voltak telepedve a magyar tengermellékene> és így a) Arrian. b) Strabo VII, 3, 8. < <■) L. Strabo i. li. <V i. b. e) «A pannonok földje és népe» czimfl értekezésemben 32. 1.
