Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
tani, mint Müllenhoffa) és Zippel is teszikb) kik azt mondják, hogy Alexandros a Duna toi'kolataitól ment visszafelé Illyriába; de ha- szemügyre vesszük azokat, melyeket Arrian e szigetről mond, lehetetlen meg nem győződnünk arról, hogy nem ezen Peukéről beszél. Mert ama sziget partja meredek, és körülötte e folyó medre szűk, folyása rohamos és ennélfogva nehéz volt hozzá közeledni. Mindezek nem illenek a Duna torkolatánál lévő szigetre; elég arra hivatkozni, hogy a torkolat táján a folyótnak egyáltalában nem szokott keskeny medrök lenni és különösen arra, hogy nem lehet ilyen helyen meredek partú szigeteket találni. Ezt belátták már Schaefer,0> Droysend> és különösen Koesler e>, és ennélfogva Niebuhr után indúlva úgy vélekednek, hogy ezen sziget Silistria táján keresendő. De nincsen semmi okunk feltenni, hogy e helyen képzeljük a Duna folyását oly feltűnően rohamosnak, mert a folyó ezen részének jobb partja mocsaras,és ennélfogva, ha van is több sziget Silistria közelében, p. o. Priral éfvl'idkiti Maré, ezek nem lehetnek és nem is meredek parkiak. Alexandros nem sokkal későbben a géták földjére átmenve, ott érett vagy legalább csaknem érett gabonát talált, tehát legkorábban május végén volt a Duna partjánál, a midőn a folyó vízének mennyisége nem volt felette nagy, tehát nem a megáradt folyó okozhatta ama rohamos folyást, melyről Arrian beszél. Nem lehet tehát mást mondani, mint azt, hogy a sziget, melyet Arrian Peukének nevez, oly helyen volt, a hol a folyam medrének szorossága okozta a víz rohamosabb folyását és ilyen helyet az egész alsó Dunában máshol nem találhatunk, mint a Klisszurábm, tehát a Duna azon részében, mely mai nap is a hajózásra nézve legveszélyesebb. Csak is ezen feltevés alatt érthetők Arrian szavai és érthető Syrmos király eljárása. Azt tudta, hogy a Vaskapu környékén nehezen hozzáférhetők a szigetek, és épen azért menekült ide. Számítása helyes volt, mert Alexandros hajói épen a víz rohamos folyása miatt nem közelíthettek a szigethez és Syrmos megmenekült a végveszélytől. A helyszínén megejthető kutatás alapján lehetne legbiztosabban <0 tíeten, Erscli és Gruber-féle Eneyklopaediában I, 64, 452. 1. W Die römische Herrschaft in Illvrien. SÍT. 1. <0 i. h. d> i. h. 122. 1. 3. j. e) Die Geten und ihre Nachbarn, Sitzuugsber. d. phil. hist. Classe der kais. Ak. d. Wiss. 24. k. 163. kk. 11.
