Evangélikus gimnázium, Budapest, 1881

A budapesti ág. hitv. evang. főgyinnasium tanári testületé által kidolgozott tanterv táblázati átnézető tárgyak és osztályok szerint.

Osztály

Vallás

Történelem

Latin nyelv

Hellen nyelv

Magyar nyelv

Német nyelv

Földrajz

Természetrajz

Physika

Mathematika

Mértani rajz

Philosophia

Ének

Testgyakorlat

Krisztus élete és

Egyszerű bővített mondat.

Egysz. mondat, monEgyszerű bővített mondat.

Hazánk s a földTizes számrendA geometria eleerkölcsi tanai az

5 deci. a nemi főszabályokkal.

datrészek.

Név- és rendes igeragozás ;

közi tengert körszer.

mei. Síkidomok, egyev. alapján.

Az adj. rendes fokozása.

Fő- mellékmondat.

segítők közűi: sein, haben;

nyező földterüle4 mivelet nevezett

szerű sikdiszitméA 3 személyes névmás.

Teljes alaktan.

indulatszó ; adj. fokozása; szem. és bírt. névmás.

tekuek az egyes

és nevezetlen egész

nyék szabad kézzel

i.

—

A rendes igeragozás activuma

—

részek lerajzoláés tört számokkal.

való rajzolása.

és passivuma.

írásbeli gyakorlatok, besávul összekötött

Időszámítás.

Fő- és melléknév congruenszéles az olvasm. alapján.

ismertetése.

Métermérték.

tiáia. — Birtokos jelző.

Elemzés, emlékelés.

h. 2 6.

h (i ó.

li. 5 ó.

h. 2 ó.

h. 3. 6.

h. 3 ó.

h. 2 ó.

h. 1 ó.

Kér. egyház első

A nemi szabályok ; rendhagyó

Összetett szerkezetű

Rendhagyó s a többi segítő

Európa s Ázsia

Tizedes törtekkel

Szerkesztő mértan

alakja az Ap. Csel.

fokozás ; számnév s a többi névmondat. Mellé- és aláigék. Határozatlan s mutató

többi részei.

való rövidített számialapfeladatai, egy szenyomán. Krisztus

mások ; verbum deponens és a

rendelt mondatok. Szónévmás; számnév és adv.

tások. Az arányosság

r ű utón szerkeszthető

ii.

tanai az istenről.

rendhagyók typusai.

kötés (határozók, az igeViszonyszúk (praepositio).

fogalmának fejtegeszabályos sokszögek,

—

Áttétel az act. szerkezetből a

—

kiegészítők).

Mellérendelő kötőszók. Fo___

tése. Hármasszabály

csillagidomok , arápass.-ba ; appositio ; határozók.

mondat fajai: összevont és

egysz.követk.alapján.

nyos és összeillő időösszetett főm.

Százalék.

mok, egyszerű mérők. 2 ó

Lásd J-so o.

'

lépték.

h. 6 ó.

h. 4 ó.

h. 2 6.

h. 3. ó.

h. 3 ó.

h. 2 ó.

h. 1 ó.

A kér. egyh. inGramm, ébrentartása mellett

Itendszeres nyelvtan.

Visszahozó névmás; a

Afrika többi réÖsszetett hármasMásodfokú görbék,

tézkedései; istenaz esetek használatának főforGyakorlati élet főbb

többi kötőszók. — Határoszei. Amerika és

szab. Kamatszámítás.

azokra vonatkozó

tisztelet és ünnemái. Acc. és nőm. c. inf. Monokmányainak szerkeszt.

zói mellékmondatok.

Ausztrália.

Határidőszámítás.

érintési feladatok, a

ni.

pék. — A magyar

—

datfajok átnézeti összeállítása.

—

Törti olvasmány.

A mathem. és

__

__

L

áncszabály. Arányos

cycloidák, csigavona__

prot. egyh. alkotElbeszélő költ.

physikai földrajz

osztás. Elegyítés.

lak és evoluták egycö

mánya. — Uj szöv.

elemei.

szerűbb nemei.

tört. olvasmány.

h. 4 ó.

li. 2 ó.

h. 2 6.

h. 7 ó.

h. 3. ó.

h. 4 ó.

h. 2 ó.

h. 1 ó.

Az ó szövetség

A keleti népek

Jelzői mondatok. Abl. abs.

Stilus átal. törvényei.

Adj., subát, mellékmondaAz osztrák-maBevezetésül a tér') Algebra. 4 műv.

A mértani elemek

03

könyveinek törtémiveltsége alapPart. conj. Ut tin.; quod., quia,

(Synonymák, szóképzés).

tok Mondatcsoportok.

gyár monarchia

mészetrajzhoz :

egész és törtszámoka térben. Azoknak és

+3

nelme.

ján a hellen nép

quoniam. A eonsec. temp, alapPrózai és költői stilus.

rendszeres földchemiai előismekai. A binom négyzea sugárfelületeknek

fi

állami, társadalvonásai. Prosodia és metrika

Rendszeres verstan.

rajza, kiv. politiretek. — Ásványtének és köbének kitávlati képe, szemlélIV.

mi viszonyai,

elemei.

Arany Toldija. Leírás,

kai oldala.

és kőzettan; a geoszámítása. Első fokú

tetés módszerével.művészete, ismejellem-jelenet—életrajz.

logia elemei.

egyenletek egy isme—

—

fi

rétéi.

retlennel.-) Geom. Három-,

h. 2 ó.

h 4 ó.

h. G ó.

h. 3 ó.

h. 2 ó.

sokszögek egybevá&

h 2 ó.

h. 3. ó.

gása. h. 3 ó.

h. 2 ó.

A kér. egyház

A római biroConsec. temp, részletesen. A

Alaktan főpontjai a — ut

Írásművek szerkesztőKöltői olvasmány : balla- .ák, románezok ; hőskölteNövénytan. Alaki) Arány. Pos. egész

fi

történelme a redalom története

módok: Ind. Conj. Imp. —- Obj.

igékig (az att. diai.

sén$k át. szabályai. A költan alapfogalmai; növények bonckitevőjű hatvány.

CÖ

formatió koráig.

a nyug. róm. csámondatok: ut és ne, quin és quominus. — Időhatározó monalapján). Főbb kivételek.

tői olvasmányok szerkeményi részletek.

Számrendszerek.

rŰ

szárság bukásáig.

— Olv. Gyak. könyv monzetének megértetése.

Prózai olv. Ranke, Raumer,

tana és élettana.

Négyzet- és köbgyök.

Í>1

V.

Épen úgy.

(.latok Conj.-val (púm , priusdatai és összef. részi.

Mommsen st. törti műveiből.

Természetes rendNégyzetes egyenletek

quam, donec, dum, quoad). Fel2 h házi dóig.

szer növénykörei,

1 ism

—-1-3

tételes mondatok índ.-val.Chresosztályai és rend

s) Három- és sokN

tomathia.

jei. Linné rendszögek hasonlósága.

CG

h. 4 ó.

szere.

Területszám. Kortan

o

h. 2 ó.

h. 6 ó.

h. 5 ó.

h. 3 ó.

h. 2. ó.

h. 2 ó.

elemei. h. 3 ó.

A kér. egyház

A francia biroQuum külümb. fajai. — FelA — p.i igék és a rendRlietorika.

Költői olvasm. Schiller

Az állatok élete

J) Hatvány átalánofi

0

történelme a ref.dalom alakulásátételes és óhajtó mondatok. Az

liagyók typice.

Coriolanus. Jul.Caesar.

«Glocke», «Spaziergang»,

és szerveiknek lesítása. Logarithmus.

rÖ

tói máig, tekintve

tói a reformatio

oratio obi. — Gerundium és GeAz esetek használata

Szónoki művek.

Wilhelm Teil.» — Goethe

Írása, tkt.-tel az

Első fokú egyenletek

fi

VI.

a prot.-más elterkoráig.

rundivum. Supinum.

alkalmilag.

Hermann und Dorothea».

ember szervezekét és több ismeretjedését s nemzeti

Vergilius Aeneis.

Lukianos v. Xenophon

Próza: úgymint V.

—

téré. Állatok fő—

lennel.

—

alakjait.

Salustius Cat. v. Iug.

An ab.

typusai, az egyes

2) A körtan Idegéosztályok főképszítése. A sík trigonoviselőinek leírása.

metria elemei

h. 2 6.

h. 3 ó.

h. 6 ó.

h. 5 ó.

h. 3 ó.

h. 3 ó.

h. 2 ó.

h. 3 ó.

A magyarhoni

A reformatiótól

Livius XXI v. más (I. II. kivéve)

Tempora, Genera, MoPoétika.

Ujabbkori irodalomtörfc.

Alapvető fogai’) Négyzetes egyenAnthropol. alaprot. egyház töra mi korunkig.

Terentius v. Plautus alapján

di egyszerű mondatokKöltői művek, aesth.

Lessingtől a költők olvasmánya alapján.

mák. A szilárd

letek kiegészítése.Két

pon: érzékietek,

ténelme; alaptörrégi nyelvformák. — Horatius

ban, (tekintve a lat. ny.és poet, értekezések.

testek dynamikáismeretiem! négyzephantasia,értelmi

vény cikkek.

Ódái.

tői való eltéréseket).

Prózai olv. Lessing’s

ja és statikája,

tes egyenletek. Hamunka főalakjai,

VII.

Ónálló elbeszélések Írásban.

Horn. Od. és HerodoLaokoon ; Herder neh. beHydromechanika.

ladványok.

moralis és aesth.

___

Chriák.

tos. Ezek dialec.

széd és «Krit. Wälder »-bői;

Aeromechanika

2) Stereometria. Teérzelmek; az őszSchiller: 30 éves háború ;

rület és térfogatszátönök. Az akarat

h. 2 6.

h. 5 ó.

Goethe: Schweizerreise;

mítások.

s főtörvényei.

h. 4 ó.

h. 6 ó.

h. 3 ó.

Dichtung und Wahrheit és

h. 3 ó.

h. 3 ó.

h 2 ó.

Rendszeres hitMagyarország

Cicero de officiis.

Összetett mond. szerk.

Magyar irod. története.

egyik regényből

Költői olvasm. Schiller

Rezgő - mozgás

') Határozatlan 1. f.

Log. gondolkoés erkölcstan.

történelme.

Tacitus Annales. Agric. Germ.

kivált feltételes mondat.

A tárgyalt Írókból sze«Braut von Messina» v.

törvényei. Akusegyenletek. Combinadás alapformái s

Horatius Ódái, Satirái és

Horn. Ilias. — Thukymelvények.

«Jungfr. von Orl.» Goethe

tika. Optika. Catiók, a binom -j- egész

fötörvényei.

Epist.

dides vál. — Sophokles

köl. «Iphigenia auf Tauris»

lorika. Elektrokitevőjű hatv. PerRendszertan, főVIII.

ltom. Írod. tört. Plautustól az

v. Euripides trag.

és «Torquato Tasso*.

__

inosság.

mutatio. Variatio.

leg módszertan.

ezüstkor végéig.-) GömbháromszögIsmeret - elmélet

tan elemei.

alapirányai s az ismeret határai.

h. 2 ó.

h. 4 6.

h. 5 ó.

h. 6 ó.

h. 3 ó.

h. 2—2 óra.

h. 4 ó.

h. 2 ó.

h. 2 ó.