Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879
24 Hátra van még a foltok keletkezésének hypothesise. Minthogy azonban a legújabb felfedezések szerint a foltok és a napdudorodások közt féleismer- hetetlen a kapcsolat, ezekkel kell elébb megismerkednünk. VI. A napdudorodások — protuberantiák — Európában, mondhatnám, véletlenül fedeztettek fel az 1842-ki teljes napfogyatkozást megfigyelő astro- nomok által. Az 1850. és 51-ben bekövetkezett napfogyatkozások alkalmával folytatták az észlelést. A tünemény a következő : a Nap teljes elsötétiilésé- nek pillanatában a sötét holdkorongon óriási lángok, olykor szabadon lebegő felhők is és a Hold korongjának felét körülövedző veres vonal tűnik fel itt- ott óriási kiemelkedésekkel. A felfedezés első stádiumában sok dolga akadt a phantasiának. A protuberantiák csak optikai csalódások, nem azok a Nap hegyei, de bizony a Holdnak hegyei, állíták némelyek, mig mások a hold vulkanikus kitöréseit, vagy a hold atmosliparájában végbemenő szörnyű zivatarokat véltek látni. A további észleletekre ezen, a megkapó tüneményszülte ábrándképek lassan- kint szétfoszlottak. A protuberantiák alakja arról győzte meg a csillagászokat, hogy azok nem lehetnek hegyek, — hisz szabadon lebegő hegyek: képtelenség — azok valami gázképződmények lehetnek csupán. A Holdnak a Nap korongja előtt való'mozgásakor az egyik oldalon a protuberantiák nagyobbodtak, az ellenkező oldalon összetörpültek s egészen eltűntek: a protuberantiák a Naphoz tartoznak! Az 1860-ki teljes napfogyatkozáskor már lefényképezték azokat. A photogarphiák sokkal több protuberantiát mutatttak, mint a mennyit a távcsövekben láttak, a miből azt is tanulták, hogy a protuberantiák fénye vegyi hatású sugarakban gazdag. Szinök sajátságos, ibolyával vegyes piros, a baraczkvirághoz hasonló. Ugyanazon protuberantia 2 óra és 40 percznyi időközben a föld különböző helyein lefényképezve, nagy eltéréseket mutatott, mikből a protuberantiában végbemenő óriási mérvű mozgásra lehetett következtetni. Mindezen észleletek alapján lassankint megszilárdult a következő nézet: a Nap photospliáraját és az absorbeáló gőzkört egy nagyobb vastagságú piros és élénk fényű gázréteg veszi körül, mely helyenkint óriási magas és sajátságos alakú kiemelkedésekkel bir. Helyes-e ezen nézet és mily gázok alkotják ezen, Locliyertől ,,(<hrowos/iíuira“-mik elnevezett rózsapiros réteget, — ki mondja ezt meg nekünk ?
