Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879

Aztán megvizsgálta Lockyer a keverékek színképét, s úgy találta, hogy az illető fém vonalainak száma attól függ, váljon kevés vagy sok van-e a fémből a keverékben, ezen eredményre később szintén fogunk hivatkozni.

A gázokat illetőleg tartsuk meg azt, hogy azok színképe feltűnő nagy mértékben függ a gáz hőmérsékletétől, sűrűségétől, és a villamosság feszé- lyétől. A midőn ezek nem tetemesek, akkor a gáz vagy egyszerű gőz színképe hornyolt — ugyanis a színképet alkotó egyes csíkok rendkívül finom párhuzamos sötét vonalakkal vannak áthúzva; míg növekedő hőmérséklettel a csíkok eltűnve, a gáz vonalos spektruma látható csupán. Ezen állítást a Nitrogen, Hydrogen, Oxygen, Brom, Chlor, Jod, sat. magatartása bizonyítja. A napjainkig terjedő kísérletek még egy másik nevezetes tényt hoztak nap világra, azt ugyanis, hogy valamely gáz vonalos színképe a gáz nyomásával átalakul oiyformán, hogy vonalai mindegyre kiszélesbedve végre összeérnek : a vonalos spektrumból folytonos spektrum lesz ! A jelenkor tudósainak legnagyobb része megnyugszik azon tényben, hogy nagy, p. o. 50 atm. nyomásnál, a gáz is adhat folytonos színképet ép úgy mint a szilárd és folyós testek, sőt meg is magyarázzák azt, és magyarázatuk nem erőltetett. — A fénysugár a világító test részecskéi rezgésének köszöni eredetét, színe függ a rezgések számától. Valószínű, hogy a nagyon ritkított gáz egy-egy részecskéje természeténél fogva csak bizonyos rezgésre van mintegy hangolna, innen keletkezik a homogen fény — például a Natrium sárga fénye. De a mint a gáz nyomása nő, a részecskék egymáshoz közeledve, nem rezeghetnek oly szabadon mint elébb. A sűrű összeütközések miatt a különböző részecskék másodperczenként nem végeznek egyenlő számú rezgéseket, minek eredménye az uj vonalok keletkezése és a régieknek szélesbedése, — a hornyolt spektrum. Ha pedig a nagy nyomás oly közel hozta a részecskéket, hogy azok az egymásra gyakorolt hatás következtében minden fajta, még fényérzést keltő rezgéseket végeznek: akkor a gáz mindenféle színű sugarakat bocsát ki, minek következménye a folytonos színkép. — •—• Lockyer szerint az egymástól távol álló rezgő tömecsek vonalos spektrumot okoznak, míg a tömecseknek halmaza, az aggregatokban rezgő test folytonos színképet ad. Az elébbi megfelel a gáznemii, az utóbbi a folyós és szilárd halmazatnak. — Cazin tagadja, hogy gáznemü test folytonos színképet adhatna. — Kinek van igaza ? Ne törődjünk azzal, tartsuk meg csupán a kísérlet szolgáltatta elvitázliatatlan tényeket.

Vissza gondolva azokra, miket a fómgőzök és a gázok spektrumainak sajátságai gyanánt elmondtam, be fogjuk látni azt, hogy ezen tapasztalatok megnehezítik ugyan a spektralanalysis munkáját, de nem teszik azt lehetetlenné, mert az anyag felismerhető marad még most is, sőt azokat is számi-