Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1876

Midőn feljebb a Herakleidák mondájáról szólottunk, megkísértettük nemcsak e mondában található ellenmondásokat kimutatni, annak alaptalanságát és kétes voltát bebizonyítani, hanem arra is irányoztuk figyelmünket, hogy némi magyarázatát adjuk keletkezésének. Ugyanazon eljárást akarjuk a dór vándorlásra követni; mert ha ez nem történeti esemény, akkor kell okának lenni, a minek ezen vándorlási monda erede­tét köszönheti. A magyarázatot pedig e következőkben véljük feltalálhatni. A spártai állami szervezetet szemügyre vévén, úgy találjuk, hogy az mint tudva van, a spartok, perioikok és lieloták osztályain alapszik; ezen három osztály közül csak a spartok voltak az igazi dórok, a liarczos polgárok osztálya, s igy a Lakedaimonban lakó dór törzs csakis harczosokból állott, a többiek a traditió szerint achivok vagy lelegeli voltak. Ezen jelenség azonban feltűnő, azért, mert az árja (indo-german) nép, a mint az összehasonlító nyelvtudomány kimutatta, a közös ősi hazában már pásztorkodott is, x) a graeco-italikus ág pedig már a földmívelést is ismerte;2) a dórok életmódja ennek ellentmond, azok sem baromtenyésztéssel, sem földmíveléssel nem foglalkoztak, hanem ezeket a perioikokra és helotákra bízták. Azt kellene tehát ebből következtetni, hogy a dórok felhagytak uj hazájukban régi szokásukkal — ez pedig olyan tény volna, mely a többi görögöknél bizonyítást nem találna, miután ezeknek egy része mindig a béke teendőit, földmívelést, kereskedést, sth. űzte. Ennélfogva nem lehet azon gondolatra nem jutnunk, hogy az úgynevezett perioikok, kik teljes szabadságot élveztek, a Lakedaemonban lakó görög néptörzsnek azon osztálya, mely mint földmívelő osztály a liarczosok, dórok osztályából eredetileg nem volt elkülönítve, hanem a liarczosok mellett egyenlő állással birt, és hogy a graco-italikus időben a dórok is csak úgy foglalkoztak a földmíveléssel, mint a perioikok, kikkel együtt mint egy nép jöttek Görögországba. A Lakedaimonban való letelepedés után az ősi néptörzsekkel való harczokban igen természetes, hogy a nép egy része a harczczal, a másik része a földmíveléssel foglalkozott, és ezen külön foglalkozás következtében jött létre a dórok és perioikok osztálya, épen úgy mint Indiában a Ksatrja és Vaiszja osztálya. 8) Időjártával a liarczosok mind­inkább felülkerekedtek, annyira, hogy polgári joggal csak ők bírtak és mint kaszt külön állást foglaltak. Ez a fejlődés az árja népek történetében törvény, nem pedig az, a mit spártaiak magokról képzeltek, hogy t. i. ők egyedül külön néptörzset képeznek, a melyben földmívelő nincsen. A dórok neve is, a mi nézetünk szerint, a mi állításunk mellett bizonyít; mert átoptslg, mint már Benseler-Pape említi, annyit jelent, mint »harczos» és dőpu-val függ össze, a különbség pedig, mely dópu és Jcopisúg között létezik, épen olyan, mint yú'/u és yoma között; tehát a dór nép neve a liarczosok osztályát jelenti eredetileg, nem pedig az egész törzset. A dórok pedig, miután a földmívelő osztály felett annyira emelkedtek, ezen különbséget és magasabb állásokat úgy törekedtek jogosnak kimutatni, hogy magokról azt állították, hogy egészen más, a perioikoktól különböző néptörzs; mint ilyen csak úgy foglalhatták el kiváló állását, ha ki tudják mutatni, hogy ők fegy­verrel foglalták el e tartományt, hogy az dopúxzrjroi, és igy költötték a későbben dór vándorlásnak nevezett mondát, mely eleinte talán kisebb térre, talán csak Köz ép-Görögországra szorítkozott, későbben azonban, midőn már megvolt, Thessaliába vitetett át. Ez, röviden elmondva, nézetünk a dór vándorlásról és annak mondái keletkezéséről, melyet csak mint hypothesist akarunk e helyen közrebocsátani; azt különösen kiemeljük, hogy ha ezen felfogásunk téves­nek bizonyodnék is be, azért a dór vándorlás mondája nem érdemelne több történeti hitelt. Fröhlich Róbert. x) Mommsen B. G. I. 15. 1. — a) Mommsen R. G- I- 18.1. — “) L. Duncker Gesch. <1. Alt. III. 485. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom