Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1874
11 vagyis anyagi méltatás szempontjából, 2-szor belső vagyis szellemi méltatás tekintetéből. — A rajztanitás természete hozza magával, bogy ennél a tanulók létszáma annyira kimért legyen, hogy egy bizonyos számot túl ne haladjon. Más tantárgyaknál is megnehezíti a haladást az, ha a tanulók túlságosan nagy számban vannak, még pedig 1-ször azért, mert a rend és csend fenntartása nehezebb; 2-szor a tanulók haladásának megvizsgálására nem marad kellő idő. Még inkább megnehezíti a rajztanár eljárását mindkét tekintetben a tanulók túlságosan nagy létszáma. A rajzolás közben ugyanis a tanulók előadás által nincsenek elfoglalva, meg a tanár őrködő szemének sem lehetnek annyira kitéve, s innen azon körülmény, hogy a rajzórák alatt a rend fentartása mindig nehezebb an- nális inkább, mert a rajzolás magával hozza, hogy a tanuló egy vagy más dolga miatt helyéről elmozdulni kénytelen. Ami a 2-ik okot illeti, itt nem csupán arra van a tanár utalva, hogy a tanulók előmeneteléről személyesen meggyőződjék, hanem arra is, hogy mindegyiknek a kellő utasítást megadja és segédkezet is nyújtson. Ezen szempontokból kívánatos, és a rajztanitás sikeres voltának céljából szükséges, hogy több mint 40 tanuló egy osztályban egyszerre ne oktattassék. Hogy állításunk bizonyítására tényeket is hozzunk fel, megemlítjük, miszerint a reáliskolák túlnépes osztályaiban mindenütt tanársegédek vannak alkalmazva, hogy igy kettőzött erővel láthassanak a munkákoz, pedig a tanulók létszáma osztályonkint átlag ott sem volt több soha 70-nél. Továbbá a rajzolni tanuló növendék mindig több helyet foglal el, mert eszközökkel dolgozik, melyek kényelmes használása nélkül nem lehet haladnia; azért kell hogy a rajzoláshoz külön e célra berendezett terem adassék, mely mind a szükséges helylyel, mind a gyűjtemény nyel szolgál. Az oly rajztanitás, hol a tanulók a keskeny és szűk iskolai padokon vannak, összezsúfolva, soha célt nem érhet el, és inkább visszaijesztő mint buzdító hatású a tanulókra. Ami a rajztanitás belső, vagyis szellemi méltatását illeti, e tekiktetben megköveteljük, hogy az rendes kötelezett tantárgynak vétessék, mert minden tanár meg van arról győződve, hogy mindaddig mig valamely tantárgy nem kötelező, nem lehet abban a kellő eredményt felmutatni. A rajzolásnak mint nem kötelezett tantárgynak behozatala gymnasiumainkba rendesen azt is magával hozná, hogy az semmi tekintetben sem láttatnék el kellőleg és a tanintézetben magában többet rontana a tanulók fegyelmi tekintetből fontos magaviseletén, mint amennyit a rajzolásnak magának használna. A mely tanintézetnél a rajzolást fontosságához mérten ellátni nem képesek, ott célszerűbb azt egészen mellőzni, mert legalább nem szaporítják azon balfogalmakat, melyek a nem kellő ellátásból folyó eredménytelen tanítás alapján állítják, hogy a rajztanitás ki nem vihető vagy hogy fölösleges, célnélküli dolog. Jobb akkor — épen a rajztanitás jövője érdekében jobb — azt a buzgó óhajtások sorába helyezni, legalább meg van neki adva az a pietás, amit minden tekintetben megérdemel, és nem rontatik le tekintélye azon időkre is, amidőn majd egy szellemileg előrehaladottabb s anyagilag erősebb sarjadék fogja kezébe az ügyet. Mai napság is azért kell a szakértőknek annyit küzdeni a tárgy beviteléért, mert a nyomorúságos ellátás és az oktalan kezelésből következett eredménytelen időrablás tette tönkre tekintély ét, s azért vannak ma olyan sokan, kik a fürdővel ki akarják önteni a gyermeket. Áttérünk most annak tárgyalására, hogy mennyi idő alatt s mit és melyik osztályában a gymna- siumnak kellene tanítani, hogy a siker biztosítva legyen. Mindenekelőtt ide igtatjuk óra beosztási tervezetünket, melyből már a tárgy beosztása is látható: Osztály Óraszám Heti összes óra eddig Heti összes óra ezután Óra szaporulat elmélet rajz I i 2 24 26 2 n ] 2 24 26 2 in i 2 23 26 3 IV i 2 25 28 3 V — 3 26 29 3 VI — 3 26 29 3 VII 3 27 30 3 VIII i 2 30 33 3 Összes óraszám 22. 2*
