Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1868

tárgyruagy arázatokkal ellátva és részben emlékéivé. A mondattanból a conjunctiók, relativmondatok részletesebb szabályai magyaráztattak s írásbeli dolgozatokon begyakoroltattak. A -Tirocinium Poeticám “-bél olvastatott: „A seytha tél.'* _A mezei élet örömei.“ ^Vulgus amicitias utilitate probat.“ „Mindenektulütt nyerni.“ II. félév: Liviusból folytatólag 20 fejezet; .,Tirocinium Poeticum-“ból ^Arion“ „Bachus mézet talál.“ _Orest.es é- Pyladcs“ „Busiris és Phalaris“ és „Micbis.“ A mondattanból az egyenes és függőkérdések, továbbá az adj e éti- vumok és pronomenek különösebb használatáról.

Görög nyele h. 4 óra. I. félév: hangtan, ékezés, a névhajlitásból a 2. föejtegetés magánhangzói törzséig ; gyakorlatok otthoni preparálással, Írásbeli fordítások görögre. Görög pensumok emlékelése. II. félév: az előbbiek ismétlése a 2-ik föejtegetés végig, rendhagyó dolognevek, tulajdonságnevek s ezek fokozása, névmások, számnevek, az igehajlitás legszükségesebb formái, gyakorlatok mint az első félévben. K. k. V. Horváth Zs. nyelytana. Schenkel kis olv. k.

Magyar nyele h. 2 óra. Költészettan. A költészeti fajok, költemények elemzése és betanulása, házi dolgozatok. K. k. Torkos költészettaua.

Német nyele h. 3 óra. Remekírók különösen (a II. ^félévben) .Schiller költeményeinek olvasása és fejtegetése. Ujabbkori német költők (Goethe, Ubland, Platen, Rilckert, Lenau és Chamisso) életrajza és jellemzése. A verstanból a prozódiai rész és különösen a rím fejtegetése. Válogatott költemények emlékelése s elsza- valása. Kéthetenként egy írásbeli gyakorlat. K. k. Lüben u. Make VI. Schillers Gedichte. Heinrich, deutsche Verslehre.

Történet és földrajz h. 4 óra. Ókori történelem, különösen a görög és római történelem a népvándorlásig, kapcsolatban az ókori földrajzzal. K. k. Batizfalvi.

Természeflu'lnmúny. h. 3 óra. I. félévben: Ásványtan. K. k. Dorner ásványtana felsőbb tanodák számára ; 11. félévben : A vegytan elemei Dorner füzetei szerint.

Mennyiségtan h. 3 óra. I. félévben: algebra, alapműveletek egészekkel, közönséges és tizedes törtekkel, láncz és közelitö törtek; viszonyok, arányiatok. II. félévben: Sikmértan. K. k. Moénik.

Összesen 27 óra.

i • VI. OSZTÁLY.

Vallás h. 2 óra. Az újszövetségi könyvek részletesebb ismertetése; válogatott szakaszok olvasása. — K. k. Zsarnay.

.Latin nyelv h. G óra. I. félév: C. í'hillustius Bellum Catilinariuinjából olvastatott szó és tárgybeli magyarázat kíséretében 32 caput, több fejezet emlékelésével, a mondattan főbb pontjainak ismétlése, fordítások latinra. II. félév: Vergilius Aeneisénck 2-ik éneke, Cicero In Catilinam oratio I. et II. Emlékelések ketenkint egy óra régiségtan. Dolgozatok latinul. K. k. Sallustius és Vergilius a Teubner-féle kiadások. Cicero cd. Gyurits

Görög nyele h. 4 óra. I. félév: A nyelvtan ismétlése az igéig. Az u-igék az erős törzsekig. Fordítások otthoni praeparatiőval és magyar pensumok görögre való otthoni fordítással. Görög pensumok emlékelése. II. félév: «»-igék többi része, /o-igék, rendhagyó igék. Gyakorlatok görögről magyarra s viszont Aesopus meséinek fordítása. Emlékelések. K. k. mint azV. oszt.

Magyar nyele h. 2 óra. .Szónoklattan. Szónoklati olvasmányok, elemzések, emlékelések irályozások. K. k. Szvorényi ékesszólástana és Toldy Chrestomathiája.

Német nyele h. 3 óra. A jelesebb XVIII. századbeli költők (Goethe, Schiller, Herder, Lessing, Klop- stockj életrajza és jellemzése. A Fibelungenének tartalma, eredete, magyarázata, s részbeni olvasása. A II. félévben Schiller költeményei tüzetesen. A verstanból a prozódai és rím ismétlése után bővebben a költészeti alakok. Válogatott költemények emlékelése s elszavalása. Kéthetenként egy Írásbeli gyakorlat. K. k. mint az V. osztályban.*)

Történet és földrajz h. 3 óra. A középkor történelme. K. k. Batizfalvi.

t *) Az 1. félévben itt is a haladónak el voltak különítve a kezdőktől, mely utóbbiak az V. ős VI. o-ztályban összefoglaltattak s ugyanazt tanulták, mint az V. osztálybeliek, csak kisebb mértékben.

Ág. liitv. gymn. értesitöje. 4