Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1865
9 sonlóképen néha rövid, pl. cave, jube ; épen így az ilyenekben: mihi, ubi, melyekben az i a régibb * és ei helyett áll tehát mikéi, iibei, mely alakok gyakran elé is fordulnak. Minden szó végén álló ö eredetileg hosszú, p. o. komb=komon-s, ago, v. ö- ayco, eredetileg ag-ámi, ebből legközelebb a mi kiesése után ag-d lett; ego, v. ö. syoo, duo, ambo, octo, v. ö. dvoo, dgqxo, oxzco. A t mint végbetü a megelőző önhangzót rendesen megröviditi, p. o. ama-t, e h. amát=amaat, ebből: amajati, v. ö. amá-mus; épen így et, it, e h. ét, ít—eit; a perfectumban is az it régebben eit volt. Efféle rövidülések más consonansok előtt is fordulnak elé, p. o. páter, ebből: páter (v. ö. navl^) e h. pater-s; az őr végzet a sing. nominativusban e h. őr, p. o. censor, ebből: cens-tors s több más. A hangtalan szótagok gyengülése gyakran az önhangzónak egész elenyészéseig és kieséséig megy. A végönhangzók kiesése vagy későbbi, mint animal, e h. animale, dic, e h. dice, hoc, e h. hoce, ut, e h. uti stb. vagy régibb, mint vehis, e h. vehisi, eredetileg vaghasi, est, vehit, e h. esti, vehiti, eredetileg : as ti, vaghasi; sunt, vehunt, e h. esonti, vehonti, eredetileg: asanti, vaghanti (tremonti előfordul). A gyengébb hangú önhangzók kiesése a latinban igen gyakori; az önhangzó kiesik: 1) önhangzók előtt, p. o. minor, minus e h. minior, minius, nullus e h. ne-ulhis; un-oculus e h. uno-oculus, sem-animus e h. semianimus, nutiquam e h. ne-utiquam stb.; 2) mássalhangzók előtt, p. o. alumnus, Vertumnus, e h. alumenus, vertu- menus, (ezen szók képzői a görögben -giro, a szanszkritban -mdna); stella, e h. sterla, ebből: ster-ula, puella e h. puerla, ebből: puerula, misellus e h. miserius, ebből: miserulus ; patrem e h. paterem, tő : pater, rettuli, ebből: re-tetuli, reppuli, ebből: re-pepuli, repperi, ebből: re-peperi stb. A kiesés tehát leginkább egyenlő mássalhangzók közt történik. Hangtalan i csaknem mindig egészen elenyészhetik, p. o. dixti, ebből: dixisti, valde, ebből: valide, gaudeo, ebből: gavideo (v. ö- gavisus) stb. Különösen fontos a névragozásra nézve az eredeti a és i, azaz o vagy u és i kiesése a sing. nőm. s ragja előtt, p. o. puer, ebből lett: puers, ez pedig ebből: puero-s, ebből ismét puerus, mely utóbbi elé is fordul ,* vir, ebből: virs, viros. Az ily kiesés r után, megelőző önhangzóval, szabály, p. o. quatuor e h. quatuors, quatu- ores, (v. ö. léaaaQst, szkr. catváras), ebben tehát az önhangzó elenyészése után az s is kiesett. Elavult alakok az ilyenek : famul e h. famuls, ebből: famulos, damnas e h. damnats, ebből: damnatos, alis e h. alios, Sallustis, Clodis e h. Sallustios, Clodios, alid e h. aliod, aliud stb. Ilyen módon igen gyakran kiesik az i, az i-tőknél, miáltal mindjárt a nominativusban az i-névra- gozás a mássalhangzói névragozással vegyül össze, p. o. primas e h. primatis, gens e h. gents, ebből: gen-ti-s, mors eh. morfs, ebből: mor-ti-s, ezen gyökökből: gén, eredetileg gan (gignere), mór, eredetileg mar, ti képzővel; eredetileg tehát: gan-ti-s, mar-ti-s stb. Továbbá acer e h. acris, vigil, ebből: vigilis stb. Néha segédönhangzó betoldása is fordul elé, p. o. s-u-m, ebből: es-mi, es-u-mi, eredetileg as-mi ; s-u-mus, ebből: es-mus, esu-mus, eredetileg as-masi; vol-u-mus, ebből: vol-mus szkr. var-masi (y. ö. vol-t szkr. var-ti); az «segédönhangzó a következő m miatt szükséges, v. ö. drachuma, ebből: őpnxgrj, techina, ebből : ziyyq. B. Mássalhangzók. A mássalhangzók a latin nyelvben számos hangtani szabályoknak vannak alávetve: áthasonulás (assimilatio), különbülés (dissimilatio), í-nek s be, s-nek r-be való átmenete, mássalhangzóknak szókezdetén és végén való kiesése, egy árja nyelvben sem oly gyakori, mint a latinban, különösen pedig a régi latinban; a honnan ez a nyelv leginkább eltér az árja ősnyelv eredeti állapotától. Hogy tehát a latin mássalhangzók mindezen módosulásai előttünk annál világosabbak legyenek, jó lesz azokat következőleg osztályozni : Gutturales Palatales Linguales Dentales Labiales Pillanati hangok Tartós hang o k hebezet nélküliek 1 i h e n t ő k orrhangok r, l hangok némák hangosak némák hangosak hangosak hangosak c q S h n I . j r, 1 t d s D P b I f V m Ág. Hitv. Gymn. Értesítő. 2
