Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1864

Értesítés az L86Vdiki tanévről.

A remény, melyet hazánk fővárosában fekvő tanintézetünk iránt az összes magyarhoni ág. hit. evangy. egyház mindegyre növekedő érdekeltséggel táplál, — közeledik va- lósulásához.

A pest. ág. hit. evangyéliomi egyház, mint e gymnasium közvetlen pártfogója és fenn- tarótja, a nehéz idők okozta akadályoknak, erejét a megfeszítésig igénybe vevő leküzdésével, lankadást nem ismerő erélylyel és kitartással törekszik tanodánk gyarapításán, anyagi és szellemi erőinek kifejlesztésén.

Egyik főóhajtásunk, mely gymnasiumunknak mihamarább történendő kiegészítésére hatalmas lendületet adand, a mint azt már múlt évi értesítésünkben is megemlitők, teljesült. A tanévet az uj s nagyszerű háromemeletes gymnasiumi épületben kezdtük meg. Az iskolai év megnyitásának napja, a díszes épületnek vallásos ünnepélylyel végbement felavatási s az oktatatás és nevelés czéljaira történt átadás napja is volt. Ezen hármas ünnepély September 15-én délelőtt 9 órakor a díszes márvány teremben tartaték meg, az egyházi előjáróság, a tanuló ifjúság s számos egyháztagok jelenlétében. Rövid hálaadó ének elzengése után nt. Lángh Mihály főesperes ur lépett a szószékre s intőleg szólott az ifjúsághoz az ünnep jelentőségéről. Ezután felolvastaték a magyar s német nyelven szerkesztett s az egyház számos tagjai által aláirott okmány, mely gymnasiumunk létrejöttének történetét adja elő röviden. Erre az okmányt üvegedénybe helyezve, betették a zárkőbe, mire főtiszt. Székács József superintendens ur könyörgött a mindenható áldásáért, buzgó imában adván hálát egyúttal, hogy ezen egyházat ily erőre jutni engedte. Miután a zárkövet beszentelte, betolták az üregbe és befalazták, — mely munkánál az egyház előjárói forgatták a vakolót és kalapácsot. Most méltóságos Fabiny Tófor hétszemélynök s egyházi főfelügyelő úr emelt szót, s 1 elkes beszédében köszönetét mondott mindazoknak, kiknek buzgósága s közreműködése által lehetővé lett, hogy az épület fölemelkedjék: egyúttal buzditó szavakat intézett az ifjúsághoz s az épületet átadá rendeltetésének. Végül a gymnasium igazgatója az ifjúsághoz intézett beszédében megnyitá az uj iskolai épületben az első tanévet, vallásosságra, az egyház iránt szeretetre és hű ragaszkodásra, a tudomány mezején szorgalmas munkálkodásra buzdítván a tanulókat, mint olyan erények gyakorlására, melyektől az egyház és haza jóléte, boldogsága függ. A tanulók énekkara fejezte be az egyszerű, de minden jelenvoltakat megható ünnepélyt.

E diszes épület emelésén kívül a nagyt. pártfogó és fenntartó egyház a gymnasium kiegészítésére jelentékeny lépést tőn az által is, hogy e tanévben a meglevő öt osztályhoz egy uj hatodik osztályt is nyitott. Mire nézve a tanerőt két uj tanárral szaporította, meghiván a jelen tanévre segédtanárokul Dietze Sándor és Bierbrunner Gusztáv urakat, az előbbit a német nyelv, az utóbbit a vallás oktatására. S az igy nyolcz tanár vezetése mellett megindított gym-